Ha 400 méteres síkfutásnak tekintjük a bajnokságot, akkor most vagyunk az utolsó kanyarban. A negyedik negyed elején tartunk, lássuk a számok alapján milyen végeredmény várható:
A táblázat alsó felében az látható a bajnokság végére hány pontot szerzett az adott helyen végző csapat az előző években. Az idei évnél a számítások szerint annyi pontot fog adott csapat összesen begyűjteni, amelyik oszlopban vannak, nevük mellett az látható a hátralévő meccseken várhatóan hány pontot szereznek még. A számítás alapja a tavaszi teljesítmény, a meccsenként megszerzett pontszám, az utóbbi hetek formája és végül de nem utolsó sorban az, milyen erősségű és milyen célért harcoló csapatok várnak még az adott együttesre. A táblázat tetején a csapatokra váró ellenfelek (fehér háttér=hazai meccs, szürke=idegenbeli) és érdekességként az ellenfelek alatti sorban láthatjuk az előző években átlagosan hány pontot szereztek az egyes csapatok a bajnokság végéig.
A Fradit nem állíthatja meg senki, tavasszal 8 meccsen szereztek 22 pontot, ennyi a második nyolcas szakaszban is összejön nekik.
A Paks takarék-üzemmódba kapcsolt, a dobogóról már nem nagyon csúszhatnak le, és arra is ügyelni fognak azért, hogy az ezüstérem meglegyen.
A Vidi az előző évi eredményhez képest sokat változott, akkor alulról voltak harmadik helyen, most jó eséllyel elölről lesznek harmadikok. A Lokira kell vigyázniuk, előttük kell a pontelőnyt tartani.
Hornyákék eredménytelen tavaszának köszönhetően (meccsenként csak 1 pont!) a Loki köszöni szépen és bemasírozik az akár nemzetközi kupaindulást is érő negyedik helyre. Jobb is lenne minden szempontból, inkább ők, mint az „Akadémia”.
A Felcsút sokkal gyengébben muzsikál, mint ahogy lehetőségihez képest szerepelhetne. Nem lennék meglepve, ha a nyáron öt év után elküldenék Hornyákot Felcsútról.
Hosszú évek óta először fordul elő, hogy mindkét újonc marad az élvonalban. Az MTK és a DVTK a tabella kellős közepén áll, nagyon hasonló eddig megszerzett és várható pontszámmal, hajszálnyi a különbség kettőjük között, egy helycsere is benne lehet a pakliban.
Az előzőhöz pároshoz hasonlóan szoros a két lila-fehér csapat várható helyezése is, a KTE és az Újpest esetleges helycseréje sem elképzelhetetlen a középmezőny második felében.
A ZTE remek tavaszi rajtjának köszönhetően bebiztosította élvonalbeli tagságát, kényelmesen becammognak a 10. helyre. Márton Gábor és Sallói összehozta.
Régen volt 7 fordulóval a vége előtt ennyire biztosnak tűnő a két kieső csapat kiléte, mint most. A Kisvárda és a Mezőkövesd 12 ponttal van lemaradva a 10. helyezettől, a hátralévő hét meccsen legalább négy győzelmet kellene valamelyik csapatnak szereznie a bentmaradáshoz, miközben a zalaiak nem szereznek pontot. Négy győzelmet úgy, hogy a bajnokság eddigi négyötöd részében öt és hat győzelmet szereztek. Matamatikialag még nem estek ki, de fogadni rájuk azért már nem merne senki.
A harmadik bajnoki kör első harmadának végére úgy látszik kialakult a tabella végső sorrendje. A bajnok és a két kieső 98-99 százalék biztonsággal megnevezhető, a többi helyen lehet még árnyalatnyi mozgás, főleg a tabella közepén.
Ennél rosszabb idényünk ne legyen. Ritkán adódik egy csapat életében, hogy az utolsó kanyar bevétele előtt – függetlenül, hogy a sportigazgató álma megvalósul-e – a végeredményhez nagybetűkkel GRATULÁLHATUNK. Megjegyzem, a kommunikáció osztályon felüli volt. A klub teljesítette az elvárásokat, Az NB1-es körülmények megteremtőin a sor. Ez a szurkolótábor többet is megérdemel.
Mi a helyzet Bánó Szabóval?
Miert az NB3-van játszott?