Fukuyamát leüvölti az Aerosmith

Francis Fukuyama, japán származású amerikai filozófus és politikai közgazdász, író fogalmazta meg 1989-ben, hogy a történelem véget ért. Bár ő arra gondolt, hogy a liberális demokráciák az emberiség ideológiai fejlődésének a végpontjai, nincs már hova előremenni, a liberalizmus uralma következik. Amellett, hogy ez a gondolat már akkoriban is kellően provokatív volt és hatalmas vitákat generált (ráadásul az azóta eltelt időben is történtek olyan események, amelyekben sokan a cáfolatot látják), amennyiben kis csalással a KTE-re vonatkoztatjuk megállapíthatjuk, hogy jó eséllyel nem is igaz. A Kecskemét történelmének ugyanis nem hogy nem akar eljönni a vége, hanem egyre újabb és újabb fejezeteket nyit ez a csapat, korábban elképzelhetetlen csúcsokat ostromolva. Most például az első nemzetközi kupasorozatban aratott győzelmet sikerült megszerezni, így Fukuyamával szemben inkább az Aerosmith-hez nyúlok: Dream on! Álmodjunk, amíg lehet.

Új játékosokkal a kezdőben és új mezzel készült a KTE a Riga elleni hazai meccsre. Az új játékosokból négyen kaptak helyet a kezdőcsapatban (Szűcs Kristóf, Matheus Leoni, Kiss Bence és Pálinkás Gergő), az új lila mez pedig valamivel világosabb, mint a tavalyi volt, vízszintes sávokkal a mellrészen, ezáltal az előző idényben látottnál retróbb érzetet ad. Nekem első blikkre a tavalyi jobban bejött, de ez is csak megszokás kérdése, ebből is nagyon szívesen vásárolok. 12 év után léphettünk pályára nemzetközi kupasorozatban, méghozzá egy olyan ellenféllel szemben, amely hiába kezdte hamarabb a Konferencia Ligát, mégis talán esélyesebbnek számít(ott). A padon is volt némi változás, de ez elsősorban csak az adminisztrációnak szólt: Lóczi István lett a vezetőedző a papírok apropóján, de nem kellett kényelmetlenül éreznünk magunkat, ha a kispad felé néztünk, Szabó István a megszokott helyéről irányított. Méghozzá úgy, hogy a KTE a meccs első 15-20 percében meg is lepte lett ellenfelét. Nagyon jól kezdtünk, bátran és támadólag mentünk bele a párharcokba, amit csak tovább pörgetett a remek szurkolás. Labdával és anélkül is offenzív volt a csapat, letámadtuk a Rigát és ezzel el is lehetetlenítettük a labdakihozatalaikat. Ez a harcmodor annyira jól működött, hogy a meccs elején Szuhodovszki szép csele és beadása után Vágó bólinthatott fölé, majd a 11. percben egy szép kombinációt követően Szuho újabb veszélyes beadással jelentkezett, hogy a 15. percben egy Szűcs-Pálinkás-Banó-Leoni összejáték végén a brazil szárnyvédő az oldalhálóba tüzeljen Banó-Szabó Bence parádés passza után. Ekkor egyértelműen mienk volt a meccs, a vezetés is lógott a levegőben, ahogy Lóczi István is nyilatkozta a meccs végén: a Riga valami másra számított (ő egész pontosan úgy fogalmazott, hogy úgy érezte, hogy kicsit lebecsültek minket).

Aztán a 18. percben jött az első intő jel, amikor Vargának kellett kijönni tisztázni a leshatáron kilépő Soisalo elé, hogy aztán a félidő második felében sorra jöjjenek a veszélyes szituációk: előbb Douglas Aurelio lövését blokkolta Belényesi, majd a szöglet után Musah volt képtelen megbólintani a labdát, ami így Varga kezébe hullott. Később Regza pörgetett a kapufára, a félidő végén pedig Soisalo lövésére kellett gyors mozdulattal leérnie Vargának. Az enyhülést csak Pálinkás átlövése jelentette, de az is mellészállt. Nehéz megmondani, hogy mi történt ekkor a csapattal. A Riga nem csak visszajött a meccsbe, de át is vette az irányítást, mi pedig nem nagyon tudtunk építkezni. A középpályán Szuhodovszkihoz, Kisshez és Banó-Szabóhoz sem jutottak el a labdák, nem sikerült jó passzopciókat biztosítani a társaknak, meghalt a támadójáték, sőt egyesek túl is futották magukat (Pálinkáson és Kissen érződött igazán visszaesés a félidő végére), így összességében elég jól jött a szünet.

A félidőben Szabó és Sztipics is belenyúlt a csapatába, bár előbbi kényszerből. Banó-Szabó Bence egy teljesen ártalmatlan helyzetben húzódott meg, amikor bent akart tartani egy labdát az első játékrész végén, a helyére némi meglepetést okozva nem Nagy Krisztián vagy Szendrei Ákos érkezett, hanem Mihajlo Meszhi. A vendégek vezetőedzője nem volt megelégedve az első félidővel, még támadóbbra próbálta hangolni csapatát, így behozta a nigériai utánpótlás válogatott csatárt, Taiwot, a szintén támadó felfogású Mankendát és az általam már a meccs előtt méltatott spanyol Penát. Az talán meglepő volt, hogy ehhez lekapta a pályáról a horvát Babecs mellett a félidőben egészen aktív Soisalót és a házi gólkirály Regzát. A szünet után megint bátrabban kezdtünk, de ami az igazi fordulatot hozta el, az Jurkovskis húzódása volt. A vendégek jobbhátvédjének sérülése miatt ideiglenesen emberelőnyben voltunk és éppen az ő üresen maradt helyére emelte be a labdát remekül Kiss Bence, a keresztbefutó Meszhi pedig ütközött Musahval. Őszintén szólva akárhány visszanézés után sem látom büntetőnek ezt a helyzetet, ha ellenük fújták volna be, nagyon nyűgös lennék, de Szuhodovszki lelkivilágát az efféle bagatell dolgok nem kavarják fel, így magabiztosan küldte el Purinst és gurított a jobb alsóba.

A vezetésünket követően bejött a bal oldalra Daskevics a Rigába, így egy elég féloldalas felfogásban játszottak, hiszen a jobb oldalról kiváló Jurkovskist az a Mankenda pótolta olykor, akit támadni hoztak be. Innentől a játék meglehetősen grundfocis jelleget öltött, egyik csapat sem tudta hosszan megtartani a labdát és sokszor egyénileg próbáltak boldogulni a játékosok. Bár a Riga fokozta a tempót és főleg a széleken néha fájóan könnyen bontottak meg minket (ezzel szemben középen nagyon jól zártuk pályát) és ennek köszönhetően érkezett néhány veszélyes beadás vagy blokkolt lövés, igazán közel talán csak Pena hosszúra lőtt labdájánál álltak a gólhoz. Ezzel szemben nálunk Meszhi akár háromszor is gólt szerezhetett volna, de első két lövését Mankenda blokkolta a kapu torkában, majd egy nagyon nehéz mozdulattal bemutatott fejesénél kellett védenie a kapusnak. Eddigre már Tóth Barnát is pályára küldte Szabó István (akin nem is nagyon találta a fogást a Riga), és támadásban 3-4-1-2-t próbáltunk a pályára vinni, amiben a Pálinkás-Tóth páros mögött a megszokottnál sokkal támadóbb szerepben Meszhi igyekszik megérkezni a kapuhoz. Amikor már a csapatok talán éppen kezdték elfogadni az eredményt, akkor lépett be Szuhodovszki a vonalak közé és egyből tekert középre, Pálinkás pedig megszerezte a második gólunkat, amiről valószínűleg a játékosok is úgy érezték, hogy akár párharcot befolyásoló is lehet, ezért a nagy öröm közepette, rögtön a középkezdésből megkaptuk a szépítő találatot. Meszhi, Májer, Szűcs és Varga is minimálisat hibázott, éppen csak annyit, hogy végül Contreras gólt lőhessen.  Ezen a ponton én őszintén szólva megijedtem, hogy összeesünk, de a végén még Nagy Krisztiánnak volt helyzete (Tóth Barna ismételhetett), így a győzelem még úgy is megérdemeltnek mondható, hogy azért voltak olyan pillanatok, amikor eléggé kellett izzadni. A kapott gólért borzasztóan nagy kár, mert ez a csapat nem kapott volna hármat 2-0-ás előnyről Rigában, de így még könnyen lehet kellemetlen a visszavágó. Ami viszont igazán lényeges: a KTE először nyert meccset a nemzetközi porondon, ezzel pedig továbbra is veretlen Európában!

 

Értékelések, ezúttal még képek nélkül, amint a klubtól megkapjuk a hivatalos tablóképeket, frissítünk (tízes skálán osztályzunk, az osztályzás alapja itt található):

Varga Bence: Ez a meccs kiváló példája volt annak, hogy miért volt iszonyú fontos az ő véglegesítése. Hihetetlen magabiztosságot sugárzott a kapuból, nagyon komoly nyugalmat ragaszt a védelemre, ha ilyen kapus áll mögötte. Bár két olyan szituáció is volt, amikor felszisszentem (egyszer Kissre rúgta rá a labdát, a gólnál pedig nem jó ütemben mozdult ki), mégis az egész meccset tekintve remekelt. Jól tisztogatott, volt komolyabb védése is, a hosszú labdái is sokszor pontosak voltak. 7

Májer Milán: A felkészülés alatt már lehetett hallani, hogy új szerepkörben próbálgatja a stáb Milut és nem is áll neki rosszul. Védekezésben is nagyon hasznos volt és a támadásokhoz is jól zárkózott fel. Sokat volt játékban és ami fontosabb: jól lépett játékba. Ngonda mindent megtett, hogy megsérüljön, szerencsére nem sikerült. Az viszont luxus, hogy kétszer is azért veszítünk labdát, mert szabálytalanul végzi el a bedobást, ráadásul időről időre előfordult nála egy-egy bosszantóbb hiba is, de a tavalyi teljesítményéhez képest ez nagyon biztató volt. 6

Szűcs Kornél: Szabó Alex kisebb sérülése miatt került a kezdőbe, de csak a fejemet kapkodtam, hogy mennyire jól játszott. Ipari mennyiségű szerelést és szerzett labdát mutatott be, a párharcait is jó százalékkal nyerte meg és bár a gólnál volt egy kicsi megingása, nem lehet csak az ő nyakába varrni. A védelem egyik legjobbja volt. 8

Belényesi Csaba: Észrevétlenül tette a dolgát, pattogtak vissza róla a labdák becsülettel. Ha kellett fejjel, ha kellett lábbal lépett közbe, nem lett a rigai támadók kedvence az biztos. Magas színvonalon védekezett, kevés megingással. Csak azért nem több pont, mert tudjuk, hogy ez az alapszint nála. 7

Szalai Gábor: Csak azért nem mondom, hogy válogatott formában játszott, mert támadásban ezúttal kevesebbet vállalt (persze ez szólhatott az ellenfélnek is). De a védekezése nagyon magas színvonalú volt, a párharcokat rendre megnyerte, egy pillanatig nem kellett izgulni, amikor felé tartott az ember vagy a labda. Hatalmas értéke a csapatnak és jó látni, hogy a szezont is jó formában kezdte. 8

Matheus Leoni: Az első félidő elején még annak ellenére sem feltétlenül találta a ritmust, hogy az első gólhelyzetünk az övé volt. Többször is labdát vesztett és rossz megoldást választott, de a szünetre felerősödött. A második félidőben már több fontos szerelést is bemutatott, de ismerjük Kisvárdáról, hogy ennél még sokkal többre is képes, főleg támadásban. 5

Vágó Levente: Elsőre úgy tűnt, hogy kifogástalanul játszott, aztán a meccset visszanézve már szemet szúrt több eladott labda és pontatlan megoldás is. Ugyanakkor egy pillanatig sem lettem volna vendégjátékos mellette a meccsen. Nagyon határozottan, keményen játszott és amikor jól ment neki, akkor nagyon jól. 6

Szuhodovszki Soma: Voltak szakaszai a meccsnek, amikor el volt tűnve, de aki nemzetközi kupameccsen gólt lő és gólpasszt ad, azt nem nagyon illik kritizálni. Szuho megint a támadásaink gyújtópontja volt és Banó-Szabó kiválása után az ő felelősségét is a nyakába vette. Jó meccsel nyitotta a szezont, reméljük folytatódik. 8 (MVP)

Kiss Bence: Az már ezen a meccsen is egyértelművé vált, hogy egy nagyon technikás, tökös játékosról van szó, aki szereti, ha nála van a labda. Bencének voltak igazán ígéretes felvillanásai, de akadtak mellette hibái is. Amikor megvillant, akkor fájtak igazán azok az időszakok, amikor el volt tűnve, mert érezhető a mozdulataiban, hogy ebben a srácban sok lehetőség van. 5

Banó-Szabó Bence: Az első félidőben többször is akadt olyan megoldása, ami miatt őt tartjuk az egyik legfontosabb játékosunknak, de a félidő nagyjából felében a Riga dominált, ekkor pedig Bence nem volt észrevehető. A Leoninak adott passza egészen extra volt, a sérülése pedig nagy csapás lenne, reménykedünk a legjobbakban. 6

Pálinkás Gergő: Remekül kezdte a meccset, aztán az első félidő második felében úgy tűnt, hogy elfáradt, akkor azt hittem, hogy a félidőben le is cserélik. A második félidőben megint fel tudott pörögni, és többször is veszélyt teremtett a kapu előtt, hogy a meccs végén be is találjon. Lelkes, harcias, jó felépítésű csatár, aki még sok örömet okozhat Kecskeméten. 7

 

Cserék:

Mihajlo Meszhi: Remekül szállt be a meccsbe és bár jóval támadóbb szerepkörben játszott, mint szokott, de szerintem tudott bizonyítani. A megszokott sok labdaszerzés és harcos, kemény játéka mellé megérkezett a veszélyesség is. Nagyon aktív volt az egész második félidőben, volt két blokkolt lövése, Pálinkás beadása után pedig bravúros mozdulattal fejelt, sajnáltam, hogy nem jött össze neki a gól. 7

Tóth Barna: A fáradó védőkre megérkezett Barna, aki aztán fizikálisan ledominálta a rigai védelmet. Alig vesztett párharcot, láthatóan nem tudtak mit kezdeni vele a védők. Kis szerencsével akár gólt is szerezhetett volna, de jól szállt be. 6

Nagy Krisztián: Nagy tenni akarással lépett pályára és a kevés játékideje ellenére is kis híján gólt szerzett. 6

Iyinbor Patrick: Csak egyetlen percet kapott, de ez alatt is bemutatott egy fontos szerelést. 6

Szavazzatok ti is a meccs legjobbjaira, itt:

Kecskeméti TE – Riga FC – Online Poll – StrawPoll

What’s your opinion? Vote now: Varga Bence, Szűcs Kornél, Belényesi Csaba, Szalai Gábor, Májer Milán, Vágó Levente, Matheus Leoni, Szuhodovszki Soma, Kiss Bence, Banó-Szabó Bence, P…

 

Európa Konferencia Liga, 1. selejtezőkör, 1. meccs
2023.07.27. 19:00

Kecskeméti TE 2-1 Riga FC

(HT: 0-0)

Széktói Stadion (Kecskemét)
Nézőszám: 4211 fő
Vezette: Irakli Kvirikashvili (Giorgi Elikashvili, Davit Chigogidze)

Kecskeméti TE: Varga B. – Májer, Szűcs K., Belényesi, Szalai G., Leoni – Kiss B. (Tóth B. 73.), Vágó (Iyinbor 94.), Szuhodovszki – Banó-Szabó (Meszhi 46.), Pálinkás (Nagy K. 87.). Vezetőedző: Lóczi István

Riga FC: Purins – Jurkovskis (Daskevics 51.), Cernomordijs, Bosancic, Ngoda – Musah, Babec (Pena 46.), Jojic – Soisalo (Mankenda 46.), Regza (Taiwo 46.), Douglas Aurélio (Contrera 78.). Vezetőedző: Milos Stipic

Gólszerző: Szuhodovszki (52. – büntetőből), Pálinkás (85.), ill. Contreras (86.)

Sárga lapok: Szalai (57.), ill. Taiwo (51.), Cernomordijs (57.), Mankenda (81.)