Talán nem vállalunk nagy kockázatot azzal, hogy az idei Kecskemét nagyon jó versenyző karaktert mutat. Nincs olyan csapat ebben a bajnokságban, aki ellen feltartott kézzel kellene kimennie a pályára Szabó István tanítványainak, ez alól pedig – bár a szezon elején nem hittük volna – a Ferencváros sem kivétel. Olyannyira nem az, hogy eddig két meccsen 4 pontot szereztünk a címvédő ellen, a második meccsen elért döntetlen alkalmával ráadásul olyan váltást produkált a KTE, amivel némileg meg is lepte a Fradit. A szurkolók szerint pedig a az első két helyre elég egyértelmű módon futott be két játékos, a harmadik helyezettet viszont nagyon megszorongatta Belényesi Csaba.
Horváth Krisztofer leigazolása szükségszerű volt a KTE szempontjából. A télen úgy néztünk ki, hogy Tóth Barna mellől kihullott Uros Djuranovics és Szabó Levente is, előbbinek Szabó István mutatott ajtót, utóbbit visszahívta a Fehérvár. Kettejükkel összesen 5 gólt vesztett a csapat, ami nem pótolhatatlan, de a létszámot tekintve gyakorlatilag elfogytak a támadóink, hiszen Gréczi Marcit és Győri Benjámint jobbára az NB3-ban veszik számításba. Horváth Krisztofer megszerzése tehát egyértelműen abba az irányba mutatott, hogy egy támadósorban, a középpályán és a szélen is alkalmazható, bátran vállalkozó, vagány, technikás, fiatal magyar játékost igazoljon a klub. A képességeivel a szurkolók is tisztában lehettek, hiszen Szegeden a másodosztályban ontotta a gólokat, de Debrecenben már kevésbé ment neki (bizonyos iparági pletykák szerint a meglehetősen nyakas Horváth nem kifejezetten találta a hangot Dzsudzsák Balázzsal, ez pedig jelenleg Debrecenben nem jó ómen). Szabó Istvántól egyelőre megkapja a bizalmat és ha a teljesítménye nem is minden meccsen volt kiemelkedő, mégis minden labdaérintésén látszik a minőség. A Fradi ellen lőtt gólja könnyen lehet vízválasztó a számára, lekerülhet róla a teher és még felszabadultabban futballozhat.
Az elmúlt hetek teljesítménye alapján talán már nem okoz meglepetést, hogy dobogóra kerül Szuhodovszki Soma. Szuho remek formában érkezett meg a tavaszi szezonra, négy meccs alatt 2 gólt lőtt (a Fehérvár és a Honvéd ellen) és két gólpasszt adott (a Fehérvár és a Ferencváros ellen) és teljesítményét a szurkolók is elismerték: a Paks elleni meccset leszámítva minden tavaszi fordulóban a legjobb három kecskeméti közé szavaztátok. Soma erényeit már több soron megénekeltük, de ami szembetűnő volt a Ferencváros ellen, hogy szűkebb térbeli és időbeli keretben is képes hasonlóan jó teljesítményt nyújtani. A címvédő ellen ugyanis sokkal kisebb terület és sokkal kevesebb idő áll rendelkezésre a döntéshozatalhoz és Szuhodovszki ilyen körülmények között is a legjobbjaink között volt. Hogy meddig folytatódik a remek formája, arra nehéz választ adni, de arra emlékezhetünk, hogy az Újpest játéka ősszel is feküdt neki, azon a meccsen jó teljesítménnyel rukkolt elő, így könnyen lehet, hogy hétvégén újabb jó teljesítményt kapunk Somától.
A harmadik helyre könnyedén befuthatott volna a hétről hétre ligaszinten is kiemelkedő védőmunkát mutató Belényesi Csaba, de éppencsak megelőzte a Varga Bencét nagyon magabiztosan pótoló Varga Ádám. Ádám anyaegyesülete ellen lépett pályára a Groupamában és bár a kapott gólnál ütemet tévesztett, emellett többször is kapott góltól mentette meg a csapatot. Ráadásul minden hangszeren jól játszott: a kapott gólt leszámítva jól mozdult ki a beadásokra, jól élt együtt a játékkal, lábbal is magabiztos volt, védett ziccert és átlövést is. Benyó őszi teljesítményét látva sokan azt hihettük, hogy gondban leszünk, amikor esetleg nem számíthatunk rá, ehhez képest Ádám lassacskán valódi konkurenciát teremt a számára, ami a csapatnak is csak jót tehet. Ádám talán bravúrokra kevésbé hajlamos kapus, mint névrokona, de képes hasonló nyugalmas sugározni a kapuból, ami az előtte játszó védelemnek kiemelt fontosságú. Nem tudjuk, hogy Bencét mennyi ideig tartja a padon a betegsége, de Ádám mindent megtesz annak érdekében, hogy ő maga is ott tartsa a posztriválisát.
A szavazás eredménye (minden kérdésnél a három legnagyobb százalékot kapó játékost tüntetjük fel):
FTC – Kecskemét szavazás vége
No Description
Ez pedig az éves összesítése a „meccs legjobbja” szavazásoknak (az oszlopok a fejlécre kattintva sorbarendezhetőek):
Meccsek legjobbjai_összesítés
No Description
(a nyitókép Horváth Krisztoferről a Kecskeméti TE Facebook oldaláról származik, a design pedig a Freepik-ről)
Szerintem Nagy K.-t föl kéne vinni eredeti posztjára, viszont ezzel Horváth K. létszámfeletti lenne. Csatár nélkül ellenben esélyünk sincs és Tóth B. egyedül kevés lesz a sikerhez. A visszahivásról nem tehetünk, de arról igen, hogy csatár nélkül akarunk vitézkedni, noha idén a bentmaradás szerintem nincs veszélyben de nyáron erősiteni kell előre. Válogatott játékosok szerzése nem lenne rossz ómen, de a meglevőket tnem kéne elzavarni, marha nehéz lehet egyedüli külföldiként egy új helyen, ahol láthatólag nem is biznak bennünk.
Krisztián teljesítményében az elmúlt három meccsen én látok némi visszaesést, ezt lehet megoldaná, ha visszakerülne a középpályára. Ugyanakkor a jobb oldali szárnyvédő posztra maradna Katona Máté és Buna (előbbinek én akár még oda is adnám a posztot). Ebben az esetben viszont két középpályás posztra lenne 5 emberünk: Vágó, Nikitscher, Szuhodovszki, Nagy és Meszhi. Hacsak nem kerülne Krisztián följebb a pályán és akkor a Katona, Banó-Szabó, Horváth hármas riválisa lenne. Mindent összevetve én nem hiszem, hogy Szabó István felhozza a középpályára Kriszt, van egy olyan érzésem, hogy ebben a szezonban ő már marad a pálya jobb szélén, aztán esetleg jövőre lehet változás.
Azt én is érzem, hogy Tóth Barnát tehermentesíteni kellene, félig-meddig erre érkezett Horváth és egyértelműen erre érkezett Májer, aki pedig Lukihoz hasonló profil. Emiatt lehet benne bízni, hogy idővel jó páros lehet Barnával, de éppen emiatt nem is képes egy az egyben helyettesíteni a klasszikus centerünket. Kíváncsi leszek, hogy nyáron igazolunk-e Barna mögé vagy elé hasonló típusú játékost
Ha emlékezetem nem csal, a klubvezetés a közelmúltban egyértelműsítette, az utánpótlásnevelő státusznál nem kívánnak magasabbra emelkedni. Ez így helyes, Kecskeméten komolyabb profi szinthez nincsenek meg a feltételek. Ami azzal jár, folyamatosan jönnek, mennek a tehetségek. Nagy szerencsénk, hogy ez a társaság ilyen hosszú távon egyben tudott maradni, hozzá kaptak egy foci-őrült, képzett mestert, együtt meglepték az NB1-et. Cél nem lehet más, csak amit hangoztatnak, maradjanak tagjai az első osztálynak. Hozzanak ide minél több gyors, technikás, lehetőleg magas , megfelelő mentalitású játékost, és faragjanak belőlük kelendő árut. Látszólag a csapat kiigazítása a téli szünetben jól sikerült, én most nem kívánok többet. Későbbiekben is csupán annyit, neveljenek fel végre egy stabil felnőtt válogatott aranylábú, hírös városi gyereket. Hajrá KTE!
Én ezt a kecskeméti nevelésű, válogatottra esélyes karaktert jelenleg Szalai Gabiban érzem, de persze ahhoz, hogy valaki bemutatkozhasson a nemzeti csapatban sok mindennek kell nagyon jól alakulnia.