A beharangozók és beszámolók állandó szerzője CaNcOe nem tudott ott lenni a kupameccsen, így most PingWin élménybeszámolója következik.
A hirtelen beköszöntött hideg, szeles, borongós őszi idő ellenére sok szurkoló elkísérte a csapatot Tiszakécskére a megyei rangadóra, amire ezúttal a Magyar Kupa harmadik fordulójában került sor. Jómagam autóstúra résztvevője voltam, egy ismerősnél kaptam helyet. Lakiteleken megálltunk ‘feltöltődni’, majd kicsivel több, mint fél órával a kezdés előtt megérkeztünk a vendégszektorhoz. A városban nagy mozgolódást nem tapasztaltunk, nem tekintették ezek szerint nemzeti ünnepként a találkozót. Láttunk viszont vendégszurkolót a gyalogosan a sportcentrum felé baktatni, aki valószínűleg a tippként megadott vonatos túrát választotta magának. Fél órával a kezdés előtt már szépen szaporodtak a vendégszurkolók. Úgy érezhettük, hogy hazai pályán játsszunk, mivel a 850 nézőnek több, mint fele a vendégszektorban volt. Ez annál is kiemelkedőbb szám, hogy tudjuk, több kecskeméti a hazai oldalon foglalt helyet.
Elkezdődött a derby. Kóstolgatták a csapatok egymást, több nagy vendéghelyzet maradt ki, ami után kicsit feljöttek a hazaiak és egy alkalommal nagy kavarodást, tűzijátékot rendeztek a kapunk előtt. A vér meghűlt bennünk, de megúsztuk. Igazságosnak nevezhető döntetlennel vonultak félidei pihenőre a csapatok. A szünet után egy pontosabban célzó, eredményesebb vendégcsapat jött ki az öltözőből. Semleges szurkoló számára nagyon jó meccs volt főleg a második etap, a vendégdrukkerek számára szép lassan fokozatosan egyre megnyugtatóbb lett a meccs. A szünet után alig kezdődött el a meccs egy remek szabadrúgásból előnyt szereztünk. Fel sem ocsúdhattunk az örömtől, a kécskeiek nagyon kemény ellentámadásokba kezdtek, nagyot harcoltak az egyenlítésért. Itt volt egy kis szerencsénk is. Újra kiegyenlítődött a meccs képe, mezőnyjáték, majd mindkét kapu veszélybe forgott, mikor megszereztük a második gólt. Hurrá, most más sínen leszünk gondolhattuk volna, de hazaiak újra begyújtották a rakétáikat, újra megmutatták, hogy hazai pályán miért nem írhatja le őket senki. Most is volt nem kis szerencsénk, miután egy szép hazai támadás végén a kapufa sietett segítségünkre, így megúsztuk a szépítő találatot. Ezután kicsit elcsendesedett a meccs, de a végére azért Tóth Barna feltette a pontot az I-re saját második, a KTE harmadik góljával.
Rotálni, vagy nem rotálni? Ezt a kérdést tette fel CaNcOe a meccs előtt, amiről itt olvashattatok. A mester megadta a választ: rotálni! Mindenkit be kell forgatni, mindenkinek kell a meccsterhelés. Második félidőben bejött az alapcsapat néhány tagja. Ennek és a szünetben kapott instrukcióknak köszönhetően eredményesebbek lettünk, bár a gólokat olyan játékosok szerezték, akik a bajnokságban eddig még nem találtak be az ellenfelek kapujába. Talán ez majd lendületet ad nekik, és bajnoki meccsen is eredményesek lesznek.
Aki nem volt ott és szeretne valami kis hangulatképet kapni a nagyobb helyzeteket és gólokat látni ide klikkelve ezt megteheti.
Jó kis meccs volt, kár lett volna kihagyni. Megérdemelten nyert a KTE. Jó csapat a Tiszakécske, mint az edzők is elmondták, talán a 3 gól különbség kicsit túlzó, de most így jött ki, a hazaiaknak nem sikerült a helyzetkihasználás, nekünk igen. A vendégcsapat tetszetős focit játszott, igaz csak azután mutatták ezt meg, miután hátrányba kerültek. A hírös városban is biztos sokkal többen szurkolnának a kécskeieknek az NB2-es jobb szerepléshez már csak azért is, mert több egykori KTE-ben is játszó, nálunk nevelkedett játékos szerepel náluk, több olyan szakember segíti munkájukat akik egykor a mi csapatunkat erősítették. Sajnos jó néhány olyan szurkolója van a Tisza-parti csapatnak akik primitívségükkel, más csapatok problémáin való élvezkedéssel elveszik az ember kedvét attól, hogy esetleg nekik is szorítsunk.
57 év után sikerült újra tétmeccsen nyernünk Tiszakécskén. Reméljük nem kell a következő ilyen győzelemre ilyen sokat várni. Kupameccsre kicsi az esély, mi nem szeretnénk mostanában kiesni az élvonalból, a kécskeieknek a bent maradás is elég küzdős lehet a másodosztályban, feljutási terveik valószínűleg mostanában nem lesznek, így várunk még kicsit a következő megyei derbire.
Szép volt fiúk, csak így tovább!
Hajrá lilák!
Csípem az ilyen beszámolókat, úgy gondolom, az olvasók is vevők a háttér információkkal tűzdelt tudósításokra. Szabó úr sokat tanult az előző csapatainál, valamint Szivics mestertől, amit a KTE-nél remekül hasznosít. Reménykedem, a lila-fehér út nagyon hosszú lesz. Érdemes megemlíteni, előző klubjaiból többen már a KTE sikereiért dolgoznak. A kécskei szakmai stáb is változott, vajon Kuksi, a hűséges fegyverhordozó merre csavarog? – kérdezném, ha a volt VOLÁN játékos, Balla Csaba-féle bolthelyiségében egyszer összefutnánk.
Olyan érzésünk volt, mint amikor előző NB1-es kezdésünkkor nem volt teljesen minden rendben az első félidőben, nem voltak rendben az utolsó passzok. Ekkor mondtuk, hogy Szivics mester majd a szünetben rendbe teszi a dolgot, helyre billenti a csapatot. Az történt most is, edzőnknek sikerült rendeznie a sorokat a szünetben, mert nemcsak eredményesebbek voltunk a második félidőben, de a csapatjáték is javult. Védelmünket dicséri, hogy a veszélyes ellentámadásokat sikerült hárítani, no de azért kellett egy kis szerencse is. Szerencséje pedig annak van, aki tesz is érte.
Szünetben ezt már előre gyanítottuk, mert átköltöztünk a hazai csapat tizenhatosának vonalára, hogy közelebbről lássuk a gólokat. 😉
Szivics fióka edzőnk nyilatkozta, a szünetben nem sokat kellett beszélnie. Erről van szó, kialakulóban lehet egy olyan közösség, ahol minden szituációban, minden egyes szereplő tudja a feladatát. Ezt ecseteltem én is követelményként a kezdővel kapcsolatosan, de a mester más rotáció mellett döntött. Mégis csak a cserepadról beszálló menők biztosították be a továbbjutást. Szerencse faktorra támaszkodni nem okos dolog. A gyógyszer adott, költözzetek minél többet, és nem lesz gond a bennmaradással. Fontos, előtte töltődjetek fel. A Fradi ellen jól jönne.Győrben bajban lehetünk, mert nem lesz lehetőségetek akciózni. Ha jól tudom zárt kapus meccset játszunk. Vagy nem?
Szerintem Szabó István ismeri annyira csapatát és az ellenfelet is, hogy nem a szerencsefaktorra bízta a meccset, hanem megtervezte a forgatókönyvet előre. Tudja a mester mit akar. 🙂
A győri kupameccs az előző fradi elleni hasonló meccsük miatt zártkapus lesz, de a vendégcsapat szurkolói bemehetnek.