Egészen pontosan augusztusban tölti be a hatodik ikszet.
Nyugdíjba vonulása előtt nagyon át kellene már alakítani. Nézzünk egy kis képes Széktói-történelmet.
Kicsit távolabbra visszanyúlva a múltba első képünkön egy 1919-es légi felvételen látható a Széktói jelenleg is zöld területe sok-sok fával. A kép bal alsó sarkában egy 1929-es térképrészlet van, mint látható akkora már elkészült a korabeli második pálya, a KTE első otthona, ahonnan egyes feljegyzések szerint addigra már el is költöztek, mire a térkép elkészült. Valószínűbb azonban, hogy csak 1944-ben hagyták el a klubok a területet, amikorra az oroszok gyakorlatilag mindent eltüzeltek a laktanyában, a KTE és a KAC pedig jobbnak látta a költözést.
A fák egyre fogyatkoztak, a szándék és akarat egyre jobban erősödött, és 1959-től kezdve 1962-ig rengeteg társadalmi munkával elkészült az akkori idők igényeit maximálisan kielégítő megyei atlétikai és sportstadion. Nagyon kellett már egy olyan stadion, amiben minden sportverseny megrendezhető.
Elkészült hát a nagy mű, 1962 augusztus 20.-án, 16 ezer néző előtt hazai győzelem született a stadionavatón.
Sokáig az akkor átadott pálya-külső fogadta a versenyek résztvevőit és a nézőket. Jómagam 1975-ben voltam ott szpartakiádon, talán akkor még nem volt semmilyen fedett lelátó, úgy tudom csak a hetvenes évek végén került egy minimális fedett rész arra az oldalra, ahol most is van.
A képen a KSC hetvenes évek végi csapata látható az első lelátó előtt.
A kilencvenes években már a fémmunkás támogatásának köszönhetően stabilabb és nagyobb tetőszerkezetet kapott a Széktói.
Az ezredfordulón gyakorlatilag így nézett ki a stadion: a strand felőli oldalon deszkaléces ülőkék, a napos oldalon csak korlátok a támaszkodáshoz.
A második világháború után kialakított városi pályán fogadták a lilák öt évtizeden keresztül ellenfeleiket, de az évszázad végére annyira lecsökkent a városi csapatok száma és támogatottsága, hogy a két legnagyobb csapat a KSC és a KTE fuzionált, KFC néven.
2002-ben már nagyon érett a Széktói korszerűsítése, modernizálása. A város akkor elvégezte a ma is látható felújítást.
Akkor talán még az élvonalbeli előírásoknak is megfelelt, de ma már NB3-ra sem.
Voltak 2011-es, 2014-es és 2015-ös tervek, elképzelések, álmodozások, ezeket a látványterveket ide klikkelve nézhetitek meg.
Ennyit a múltról, de mit hoz a jövő? Nem tudjuk, csak reménykedünk.
Reméljük az MLSZ annyira le tudta redukálni infrastrukturális igényeit, hogy azt az üzemeltetésért felelős városi cég július végéig meg tudja csinálni és már a rajttól itthon fogadhatjuk ellenfeleinket.
Miért reménykedünk?
Két héttel ezelőtt, mikor az MLSZ pályabejáráson volt polgármesterünk nagyon derűlátó és optimista volt.
Ha ő bizakodik, hisz a megvalósíthatóságban, akkor a szurkolók miért tennék másként? 🙂