A bajnoki év kezdetekor a klubvezetésnek volt egy kívánsága, elvárása:
legyen biztos bent maradó a csapat a bajnokság végére, érjük el a 8.-12. hely valamelyikét.

Nekem 3 kívánságom volt, nézzük ezek hogyan teljesülnek:

  1. Legyen egy szerethető, ‘játszó’ csapatunk!
    Ez bejött. Ugyanúgy, mint NB1-es korszakunkban többször nem a nagy nevek dominálnak, hanem a csapategység, az egymásért és a nézőkért való játék.
  2. Érjük el legalább a 12. helyet a tabellán, és legyünk mindig bent maradó helyen.
    Ez is bejött, itt talán túl is lesz teljesítve a terv. A tabellapozíció csak a nyitóforduló után volt az elvártnál gyengébb, de a nyolcadik forduló óta a dobogón, vagy annak környékén vagyunk. Bent maradás az NB2-ben úgy tűnik nem sikerül, de “üsse kő”, ezt elnézzük a csapatnak, ha feljut!  😉
  3. Verjük meg oda-vissza a Tiszakécskét!
    Ez a pont már csak részben teljesülhet, de vasárnap nyerni KELL!
    Ősszel idegenben kijött a csapatunkon az egész bajnoki év összes balszerencséje, miközben a hazaiak csúsztak, másztak, az életükért harcoltak, az osztályban maradásért az utolsó szalmaszálba kapaszkodva küzdöttek a 3 pontért, ami halvány esélyt biztosíthatna számukra arra, hogy megőrizhessék NB2-es tagságukat. Nekik akkor sikerült céljukat elérni, mára már biztos bent maradónak tekinthetik magukat. Miért ne sikerülhetne nekünk is most a győzelem, ezzel a három pont begyűjtése, amivel már csak egy lépésre, egy győzelemre lenne a feljutás?!

Ez így három kívánság, ami egész évre szólt. Most egy születésnapi kívánságom lenne:
15 éve követem a helyi focit, ebben az időszakban most másodszor lesz bajnoki meccs születésnapomon. 2010-ben az Üllői úton volt, akkor nem ‘kaptam győzelmet’ a csapattól, mert 3-0-as félidő után 3-2-es vereséget szenvedtünk. Mint ahogy a Fradi elleni meccs úgy a Kécske elleni is egy kiemelt fontosságú, nagy érdeklődésre számot tartó fontos derbi. Kérem a fiúkat, hogy ha már 12 évvel ezelőtt az akkori csapatnak nem sikerült  születésnapomra most lepjenek meg 3 ponttal! Előre is köszönöm!