A sors egyszer ad, máskor elvesz …

Igaz ez az élet más területein is, és igaz ez a sportban is.
Van amikor bejön, sikerül, és van amikor elpártol tőlünk a szerencse.

Vegyünk most ebből a szempontból négy őszi meccset górcső alá:

A Pécs és a Győr ellen ikszes meccset játszottunk.
Mindkét meccsen szerencsénk volt, mert bár a játék képe alapján talán igazságosabb lett volna a döntetlen.
Az egyik esetben a meccs legelején, a másodiknál a legvégén találtunk egy szerencsés gólt.

Happy, boldogság, de időnként elfelejtjük, hogy lesz idő, amikor lesz ez majd másként is. És lőn …

A Kécske és a Haladás ellen is ikszes mecset játszottunk.
A megyei rangadó 30. percében a sajtófotós képei és a fizika törvényszerűségei alapján a labda átlépte a hazai csapat gólvonalát, de sajnos ezt sem a partjelző, sem a sípmester nem így látta.

A kihagyott büntetőkről, helyzetekről nem is beszélve egy pontot azért adhatott volna a sors, de nem adott.
A hétvégi Haladás elleni meccs is ilyenre sikerült. Hiába játszottunk sokkal jobban, mint vendégeink ők egy szerencsés góllal nyertek, nekünk meg kellett elégednünk egy meg nem adott góllal. Ez utóbbi leskamerás ismétlése a mellékelt linken 24:40-től visszanézhető itt: https://m4sport.hu/euro2020-video/merkantil-bank-liga-kecskemeti-te-hufbau-szombathelyi-haladas-merkozes/

Siralomház, világvége, és minden egyéb, mivel két vereséget egymás után még nem szenvedett el ősszel a csapat.

Számszakilag: négy meccsből hat pont. 4 döntetlennel csak négy pont lett volna.
Ilyen szempontból jól jöttünk ki ebből a négy meccses sorozatból, kettővel több pontunk lett így.

Lélektanilag: könnyebben elviseltük volna a négy döntetlent. Az ember halandó, és gyorsan felejt. Gyorsan elfelejti a sikert, az eredményt, és nagyon ‘maga alatt tud lenni’, ha nem úgy megy a csapatnak, mint korábban.

Tegyük túl ezeken magunkat, hozza ki a csapat ebből a hátralévő két meccsből a legtöbbet, azután újult erővel kezdjük majd januárban a felkészülést a tavaszra. A csapat eddig minden várakozáson felül teljesített. Tudtuk, hogy lesznek majd vereségek, lesz rosszabb időszak. Fájó, hogy ez éppen a Kécske ellen következett be, de ez van.

Hajrá lilák, mindent bele a Szentlőrinc és a Budaörs ellen!

Egy gondolat “A sors egyszer ad, máskor elvesz …” bejegyzéshez

  1. Sivic mi is mondott a 2011-es kupadöntő után ? -” mindig van valami visszajáró”

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.