Az NB1 létszámának bővítéséről.

Időnként felröppen egy hír az élvonal létszámának bővítéséről, de azután nem történik semmi.
Nézzük a bővítés, előnyeit, hátrányait, elmaradásának valószínűsíthető okait.

A kétezres évek legelején volt már pár évig 12 csapatos élvonal, de 2004 nyarán visszatértek a 16 csapatosra.
2004-től 2015-ig ezzel a létszámmal működött az NB1, de hatékonyabbnak érezte az MLSZ a pénzeszközök elosztását, ha kisebb létszámú az első osztály. Egyértelmű, hogy 2015 óta az NB1 nem az ország területi elosztás szerinti képviseletéről, a nagy múltú csapatok szerepléséről szól, hanem csak a pénzről. Amelyik csapatnál bele tudnak invesztálni sok pénzt, ott meg tudják teremteni azt a játékosállományt, szakembergárdát és infrastruktúrát, amivel bent tudnak jelentősebb múlt nélküli csapatok is maradni az NB1-ben. A jelenlegi élvonal majdnem fele olyan kis település csapata, akiknek nincs több évtizedes első-másodosztálybeli múltja.

Klubszinten lényeges változást nem hozott a hat évvel ezelőtti létszámcsökkenés, mert klubcsapataink nemzetközi szinten ezután se nyújtottak kimagasló teljesítményt. Amelyik csapat mégis eredményt ért el, nem a hazai fiatalok szerepeltetése révén érte ezt el, akik erősíteni tudnák a válogatottat, hanem külföldi játékosokkal.

Válogatott szinten történt előrelépés, ez viszont nem a honi bajnokságból kikerülő, hanem inkább a külföldi bajnokságban szereplő magyaroknak köszönhető, tehát ez se a létszámcsökkenésnek köszönhető.

Nem történt itt előrelépés, de a pénzügyi körök érdeke azt kívánja, hogy egy jó ideig így is maradjon.
Igaz időnként ‘belengetik’ a hírt, hogy az MLSZ fontolgatja, az NB1 létszámának bővítését, de lássuk be az csak ‘gumicsont’, ami arra jó, hogy lehiggadjanak a kedélyek.

---

A fentiek alapján az ország területét igazán lefedő/reprezentáló nagy múltú csapatokat felvonultató bajnokság az NB2. Több mérkőzést látva elmondhatjuk, hogy érdekesebb, izgalmasabb, jobb meccseket lehet itt látni, mint az NB1-ben. Nem csak a játék miatt, hanem már a csapatok nevei miatt is rangosabbak/színvonalasabbak a másodosztályú meccsek, hiszen például egy Nyíregyháza-Pécs, Szeged-Szombathely, Szolnok-Kecskemét összecsapásnak azért más hangzása van, mint mondjuk Felcsút-Kisvárda, Mezőkövesd-Gyirmót meccsnek. /Szándékosan nem írtam Diósgyőrt és Vasast, ők jussanak föl, habár … /
Nincs nekünk semmi bajunk a másodosztállyal, amíg ez az MLSZ ideológia működik jobb is itt nekünk.
Azok a csapatok vannak itt, akiknek múltjuk, szurkolótáboruk alapján az élvonalban lenne a helyük.
Ott annyian úgyse férnénk el, pont jó helyen vannak ők is az NB2-ben.
Viccesen fogalmazva „ugyan a mennyország jobb hely, de a pokolban több az ismerős.” 😉

---

Néhány szóban a 2015-ös létszámcsökkentésről, a legutóbbi ‘keretszűkítésről’:
A 2014-2015-ös évet is úgy kezdték az NB1-es csapatok, hogy a következő év is 16 csapatos lesz majd, viszont 2015 tavaszán, a következő évre történő licenckéréskor kiderült, hogy 3 csapat ugyan a pályán kiharcolhatja a bentmaradást, de olyan mértékű gazdálkodási hiányosságaik vannak (játékosok jövedelmének nem fizetése, köztartozások, beszállítói tartozások), hogy nem kaphatnak élvonalbeli licencet. Természetesen felkérhettek volna három nem feljutó másodosztályú csapatot NB1-es indulásra, de a zöld asztal mellett jobb ötletnek tűnt a néhány külföldi országban már bevált kisebb létszámú élvonal kialakítása. Mondvacsinált okkal kerestek még egy kiesőt, ez lett a Nyíregyháza. Később hiába nyerték meg második fokon is a pert az MLSZ ellen addigra már régen alacsonyabb osztályba játszottak. A győri, a pécsi és a kecskeméti csapatokat működtető gazdasági társaságok olyan mértékű pénzügyi hiányt halmoztak fel, valamint olyan súlyosnak ítélték a nyírségiek hibáját, hogy ezeknek a csapatokat két osztállyal lentebb, NB3-ba visszasorolta az MLSZ. Az ETO és a Nyíregyháza élt ezzel a lehetőséggel. A pécsiek akkor csak a megyében vállalták az indulást, de ők egy évvel később visszajutottak a Nemzeti Bajnokságba és azóta is ott vannak. Hallottunk ugyan olyan híreket, hogy volt ugyanakkor pár fővárosi csapat ahol hasonló pénzügyi gondok voltak, de vannak egyenlők, és vannak egyelőbbek: őket valami -ki tudja milyen- pénzügyi trükkel bent tartották.
Kecskeméten akkor nem volt igazi gazdája a csapatnak, nem volt egységes akarat a focit illetően. Ha az akkori tulaj átengedte volna valakinek, ha valaki át akarta volna venni és nulláról folytatni, ha a város azt belátja, hogy így 800 milliós stadionfejlesztési forrástól és egy nagy múltú csapattól búcsúzunk és felkarolja az ügyet akkor nem szűnt volna meg KTE néven létezni városunkban a foci. Csak 3 évvel később került vissza ez a név a futball vérkeringésébe, amikor a Kecskeméti LC megnyerte a megyei bajnokságot, az osztályozót megnyerve 2018-ban feljutott az NB3-ba és visszakaptuk a KTE nevet.
Nyáron feljutottunk a másodosztályba. 108. bajnoki éve a mostani a KTE-nek, negyven évig NB3-as volt, a mostani az ötvenedik év a második vonalban, tehát ha lassan is, de visszakerültünk helyünkre.