Egy forduló lement a bajnokságból, a Lila Köd szerkesztőségének nagyobbik része most kezd felocsúdni a nyári beba pihenésből. Lemaradtunk, mint a borravaló, viszont egy posztban nem lehet mindent bepótolni, így következzen egy rövidebb összefoglaló a nyár eseményeiről.
Jelenleg nem túl rózsás a helyzet Kecskeméten. A Phoenix Mecano eredetileg egy évig, aztán végül két évig vállalta csapatunk névadói kötelezettségeit – amiért hálásak vagyunk – de nincs tovább, mostantól Kecskeméti TE-ként szereplünk a hivatalos tabellákon. Bár maradt kiemelt szponzorunk továbbra is a Mecano, azért mindenki sejtheti, elesett a klub egy kisebb összegtől. Emellett az MLSZ rendszeresen felfüggesztette az igazolási és átigazolási jogunkat kisebb-nagyobb tartozások miatt. Ezeket a gondokat – ha nem is teljesen – orvosoltuk, ugyanis bőven volt változás a keretünkben.
Az előző szezonban kölcsönben szereplő játékosok visszatértek klubjaikhoz. Közülük két nagyobb veszteség volt: Szécsi Márk és Vukasin Polekszics. Pekár, Póti (Nyíregyháza) és Forró (Újpest) szintén nagy érvágás, főleg annak fényében, hogy Pekár és Póti nagyszerű teljesítménnyel segítette egy ponthoz egyik riválisunkat, a frissen feljutott Nyíregyházát.
Persze nem csak a távozó oldalon vannak nevek. Megszereztük végérvényesen Bebetot és Eninfult, valamint érkezett melléjük Botka, Polyák, Novák, Pilipovics, Tujvel és a legújabb szerzemény a régi-új kedvenc Ivan Lovrics.
Kétség sem fér hozzá kicsit gyengébb kerettel vágtunk neki ennek a szezonnak, mint az előzőnek, de egyrészt még nincs vége az átigazolási időszaknak, másrészt a transfermarkt.de becslése alapján van nálunk négy kisebb „total market value”-val* rendelkező csapat (Pápa, Dunaújváros, Pécs, Nyíregyháza) .
Ugyanebből a táblázatból kiderül, hogy a teljes NB1-es mezőnyben nálunk van a legalacsonyabb átlagéletkor. Kitl személyében az egyik csikó már bizonyított, góllal vette ki a részét a 3-1-re elbukott mérkőzésből, de Polyák, Botka és Novák sem vallott szégyent a bajnoki álmokat dédelgető Fradi ellen.
Vannak előnyei és hátrányai ennek a fiatal csapatnak. Ha átveszik Bekő stílusát, akkor egy igen küzdő, csípős, harapós KTE-t láthatnak az NB1 szerelmesei, ami nekünk jó, hiszen kellemetlen ellenfélnek fogunk számítani, akik képesek nagyobb együtteseket is megszorongatni. Ugyanakkor ott van a másik véglet a hektikus, hullámzó játék, amely olyan vereségekbe torkollhat, mint a tavalyi Mezőkövesd, Pécs vagy Újpest elleni mérkőzés. Szavam se legyen rá, ha megismételjük a tavalyi eredményünket kiesési gondok nélkül, akkor könnyen megbocsájtom az ilyen meccseket.
Legnagyobb értékeink (szintén a transfermarkt.de becslései alapján) az újonnan érkezett 27 éves szerb védekező középpályás Pilipovics, valamint a védelem oszlopos tagja Karan. Karant nem kell bemutatni a KTE-t szerető közönségnek, Pilipovicsot pedig még csak egy felkészülési mérkőzésen láttam játszani, ebből messzemenő következtetéseket nem vonok le. Kívánom, legyen legalább akkora kedvenc, mint Karan.
A bajnokságból lement egy forduló. Mint fentebb említettem, a Fradi ellen 3-1-es vereséget szenvedtünk hazai pályán. Sajnos élőben nem láthattam a mérkőzést, de az ismétlést megnézve a rossz első félidei teljesítmény után a második félidőben – Balázs és Novák becserélésével – egész pofás játékot mutattunk. A sors fintora, hogy ebben a játékrészben kaptunk két gólt. Bár mindkettő egy egyéni hibából adódott. A második Fradi gólnál Iványi nézte be Böde kezezését, a harmadik zöld-fehér találatnál Karan csúszott el, végérvényesen eldöntve ezzel a három pont sorsát.
Sok minden kiderült az első fordulóból. Ahogy sejteni lehetett a legnagyobb riválisaink a Pápa, Dunaújváros, Pécs hármas lesz. Ha nem sikerül megfelelően erősíteniük, csatlakozik hozzájuk a Haladás, és nagy talány a Nyíregyháza, akik az előző fordulóban döntetlent játszottak a Debrecen ellen. A forduló legnagyobb meglepetése a Paks 2-0-ás győzelme, illetve Bertus játéka volt.
Számunkra hangsúlyosabb lesz az őszi szezon, ugyanis sokkal több hazai mérkőzést játszunk ebben a periódusban. Ezért arra kérünk mindenkit, aki teheti menjen ki a mérkőzésekre, buzdítsa kedvenc csapatát a KTE-t, és szidja holnap Halmosit. Mert megérdemli!
1400 ember, köztük én is kiment a Hali elleni meccsre. Majd azt mondtam kár volt, de legalább ittam egy-két sört meg röhögtem (kínomban) pár beszóláson.
Az azért sokat elmond, hogy szinte egyszer sem sikerült a csapatnak a támadó harmadban három egymást követő passzt jól abszolválni. Az első félidőben momentumunk sem volt, a másodikban sem sok. Bántóan súlytalanok voltunk a középpályán, alig sikerül egy jó átadás a csatárok irányába. Ha mégis, akkor vagy nem sikerült „megszelídíteni” a labdát, vagy Bebeto csúszott el. Komolyan, vegyenek már neki egy normális stoplist, legalább nyolcszor ment ki alóla a lába irányváltás közben.
A cserék sem sokat tettek hozzá. Bejött Novák, aki vagy 30 centivel volt magasabb mindenkinél, de egyszer sem íveltük fel rá a labdát (ha már passzokkal nem tudunk felérni ez lehetett volna egy megoldás).
A Hali lőtt egy gólt, utána taktikusan megőrizte ezt az előnyét, és nyert. Ennyi. Remélem hamar sikerül összhangba hozni a csapatrészeket, mert ez a teljesítmény finoman fogalmazva nem volt jó. Hajrá KTE!
Én is abban bíztam, hogy a Fradi elleni második félidőt folytatjuk, de sajnos nem így történt. Sajnos Szivacski, Pilipovics, Balázs és Bebeto ezen a napon nagyon harmatosak voltak, elöl teljesen veszélytelenek voltunk. Azon drukkoltam végig, hogy ahogy a Hali az elején talált egy gólt mi is pontrúgásból begyötörjünk egyet, mert akcióból reménytelen lett volna. Sajnos ha reggelig játszottunk volna akkor sem sikerült volna. Itt és most a Hali jobb volt, van mit javítani …