Amelyik klubnak nincs megszámlálhatatlanul sok pénze, az nem tudja megtartani játékosait, aki menni akar azt el kell engedni. Jönnek helyettük újak, és jön az újratervezés. Alacsony költségvetésű klubnál ez a megszokott rendszer. 5 évvel ezelőtt viszont nekünk nem egészen így indult újkori időszámításunk.
5 évvel ezelőtt az NB3-at ugyan nem tudta megnyerni a gárda, de a bajnok nem vállalta a magasabb osztályban történő indulást, ezért jobbik másodikként jogot szereztünk az NB2-ben indulásra. Jött Szabó István, felmérte ki akar és ki képes NB2-es játékos lenni, a többit elküldték. Maradt 4 játékos, akik mellé 2-3 hét alatt olyan csapatot sikerült összehozni, akik a másodosztályban is ezüstérmet szereztek és feljutottak az élvonalba. Ott sajnos 3 év alatt lassan elfogyott az „energia” és kiestünk.
Egy évvel ezelőtt, amikor kiestünk az NB1-ből megfogadtuk, hogy: „igyekszünk a csapatot egyben tartani és azonnal visszajutni az élvonalba”. Többen ezt számon is kérték, csak nem olvasták el a mondatot. Szerettük volna a csapatot egyben tartani, de 4 játékos kivételével mindenki elment, aki a kiesés évében a meccsek felén legalább ott volt. Aki maradt: Pálinkás, Belényesi, Szabó Alex és Varga Bence. Melléjük próbáltunk igazolni játékosokat, de valljuk be a feljutás érdekében nem a legmegfelelőbb edzővel kezdtük a bajnokságot. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy már az ötödik forduló után látszott, hogy másik kapitány kell, aki a lehetőségekhez mérten jó irányba vezette a csapatot. Nem jutottunk fel, de ilyen mértékű játékosmozgás után azt hiszem a harmadik hely is dicséretes. Feljutás ugyan nem jár érte, de szép eredmény.
Az a hősiesen kitartó 4 játékos, aki az élvonalbeli csapatból még itt maradt ezen a nyáron távozik Kecskemétről. Nekik duplán köszönünk mindent. Köszönjük az előző évek játékát, és köszönjük, hogy egy éve Ti valóban komolyan gondoltátok, hogy maradtok.
Hogyan tovább? Amit a klub meg tudott tenni megtette, hogy ez mire lesz elég azt 8-10 forduló után meglátjuk. Nem szokásunk a lehetséges kihívókkal foglalkozni, de most azért nézzünk szét kicsit az NB2 várható élmezőnyében:
– A Diósgyőrnél több hónap kell, amíg rendezik a sorokat, ott mindig túlbonyolították ezt az egyszerű játékot,
– a Barcika ugyan kap kooperációs támogatásként a harmadosztályt megnyerő kisvárdai tartalékcsapattól játékosokat, de nekik elég lehetett ez az egy éves kirándulás az élvonalban, nem kívánkoznak újra oda vissza,
– a Vidinél még mindig tulajdonoskeresési fázisában vannak, amire az tisztázódik, és beindul a verkli lehet, hogy kiesnek a bajnoki címért folytatott küzdelemből,
– Kövesden az áprilisi történésék átrendezték a költségvetést, már közel sem téma matyóföldön a feljutás.
….. nincs hát mit tenni a KTE-nek fel kell kötni azt a bizonyos ruhadarabot, meg kell nyerni a bajnokságot, és fel kell jutni az NB1-be!
részben egyetértek. de sztem az hogy folyamatosan eladjuk / elengedjük a legjobbakat nem vezet sehova. főleg nem az nb1 be. minden szezonban 10 játékos jön megy ez nem normális. ja meg gerán ment el a feljutás ez egyértelmű. elev ide sem kellett volna hozni.
Tisztázzuk a fogalmakat:
~ azt a játékos, aki valami miatt nem illik az itteni játékstruktúrába, szabad-listára kerül és másik csapatnál próbálkozhat. Ezeknek a játékosoknak a hiányát nem érzi meg se a szurkoló, se a csapat. Ezt nevezhetjük értékesítésnek/eladásnak.
~ Más a helyzet azoknál, akik magasabb osztályban, másfélszer-kétszer (háromszor?) akkora jövedelemért játszhatják ugyanazt a játékot mint itt. Őket el kell engedni, ha menni akarnak, és pótlásukra megfelelő pénzt kapunk az őt leigazoló klubtól.
Gondolj bele mekkora örömmel és tettrekészséggel dolgoznál régi munkahelyeden fele, vagy harmadannyi pénzért, mint amennyit máshol megkap6nál. Nougyehogyugye!
Sajnos nem ilyen egyszerű, mert a játékosok sem feltétlen maradnak NB2-ben, ha nagyobb a fizetés az NB1-ben.
Pálinkás esetében a klubnak körülbelül semmilyen tárgyalási pozíciója sem volt, mivel a szerződésében van egy kivásárlási ár. Meg kell köszönni a Pálinkásnak, hogy tavaly ősszel hosszabbított, mivel eredetileg most járt volna le a szerződése és ingyen mehetett volna, így meg kaptunk érte egy játékost. A pótlását meg inkább könnyen megoldotta a klub a cserével, mert ha megkapjuk azt az 55 millió forintot érte, akkor szükségszerű helyzetben nem biztos, hogy találnánk egy NB2-es szintű csatárt, akit elenged a klubja azért a 150ezer euróért. Olyan játékosra meg nem lehet építeni csapatot, aki nem akar hosszabbítani és jövő nyáron lejár a szerződése, hanem inkább még 1 évvel előtte pénzt csinálnak belőle és a hátralévő fizetését se kell kifizetni (Belényesi, Szabó Alex, Lukács Dániel, Nagy Krisztián, Nikitscher. Mindegyiknek közel volt a szerződésének lejárta). Transfermarkt szerint Kovács Barnabásnak és Pálfinak is lejár majd jövőre a szerződése, de szerintem értük nem biztos, hogy van olyan piaci kereslet, és remélem hosszabbítanak.
akinek előrelépés az igazolás azt megértem, de szurkolóként én azt akarom hogy a legjobbak itt legyenek. nyilván ez nem szempont. szalai, soma, stb ök kimagaslóan voltak. nem lehetett megtartani. de Derekas pl az nem illik a képbe.
Derekas itt nem írta alá a szerződéshosszabbítást, mert szabadon szeretett volna eligazolni olyan csapatba, ahol szerinte több szempontból is jobban jár.
– Az üzleti alapú jövés-menés természetes folyamat, csak jól kell csinálni. NB2-es szinten szerintem sem járunk rossz úton, a jelenlegi helyzet a KTE filozófiájába jól illeszkedik. Vezetőedzőnknek a következő idény lesz az igazi szakmai megmérettetése. Álomszerű feladathoz jutott. Ha nem cseszi el abból a város labdarúgása és a tábor is profitálhat.
– A másik út már kátyúsabb. Amire jobban oda kell figyelni, Kecskemét labdarúgó utánpótlás nevelésének rendbetétele. Egy alkalmas „vezérürü” kellene. Edzői papír tekintetében már nagyot léptünk előre, csak az egókat kellene rendezni.
Az mégsem megy, hogy a nevelésből a felnőtt csapat, a klubkassza nem profitál. Az önkormányzat által kiemelten támogatott klub egy olyan megyei bajnokságot sem tudott megnyerni, ahonnan senki nem akar feljebb lépni. Meglátjuk, a megváltozott politikai helyzet mit hoz a konyhára. Szurkolok, hogy PingWin iránymutatása teljesüljön. Én a szilárd alapokon nyugvó, rendezett építkezés híve vagyok. Az NB1-be jutásra a következő idényben nem számítok. Viszont a taktikai meglepi a lételemem.
Szomorú, hogy a saját nevelésű játékosok között nem találtak kettőt, aki a fiatal szabálynak megfelt volna. Az meg, hogy nem tudták kiharcolni a feljutást az NB3-ba, az szégyen.