Többekhez hasonlóan én is csodálattal néztem a KTE 2008-2015 közötti élvonalbeli eredményeit. Lehet kis költséggel tartósan is középcsapat egy klub? A szerencse mellett már akkor is sok minden másnak is teljesülnie kellett, de lehetett.
Hét szűk esztendő után újra élvonal. Ezt az NB2-es évünk vezette fel, amikor újoncként 20 új játékossal ezüstérmesek lettünk a másodosztályban. A csoda folytatódott, következő évben az élvonalban gyűjtöttük be az ezüstérmet, azután hatodik ott helyen végeztünk.
Sokak számára ez a természetes, ez az alap, holott a valóság más. A legutóbbi első két NB1-es év, a legutóbbi NB2-es, valamit a korább hét éves NB1-es időszak a csoda kategória. Ilyen kis költségvetéssel ekkorát futni az csoda. A valóság sajnos az előző bajnokság volt.
Sokan sajnos ezt nem látják át, nem látják, hogy a többször akkora költségvetésű klubokkal felvenni a versenyt hosszú távon lehetetlen. A csoda rövid távon működik, de hosszú távon ezt elvárni hiba lenne.
Fogyunk, apadunk …..
Várható volt, hogy a légiósokon és a kölcsönjátékoson kívül mások is távoznak majd, de már nagyon sok a távozó! Meg lehet érteni a játékost is persze, hogy előre szeretne lépni, de a klubnak is lehetnek elvárásai élő szerződéssel rendelkező játékosaival szemben, akikeket alsóbb osztályból kiemelt, kinevelt, tisztességesen megfizetett!
Fogyunk, fogyogatunk, és nem tudjuk mi lesz a vége.
Még három hét van az átigazolási időszakból, a távozók helyére kellene szerződtetni tehetséges játékosokat.
Persze! Ha annyi pénzünk lenne, amennyi nincs! A ‘magyar szabály’ miatt a tehetségesebb magyar játékosok transzferköltsége már az egekbe szökött, az alacsonyabb osztályokból már lehalászták a tehetségeket, akkor mi marad? Akiktől könnyű szívvel megválnának mostani klubjaik? Velük nem biztos, hogy előrébb lennénk. …….
A saját bejáratú szösszenetem. Márpedig a csoda hosszú távon is működőképes lehet, csak megfelelő közeg kell hozzá. Hogy csak a Paks sikeres útját, vagy a kecskeméti foci hullámvölgyeit, hullámhegyeit említsem. A hírös város sportrajongói többször bizonyították, a megszűnés határáról is van felállás. Még ha a támogatáshoz KTE hívő vezetőt kellett trónra emelni. Bárhogy is alakult a KTE, az utánpótlás-nevelő egyesületek, a helyi akadémia sorsa, mindig a szakma kiválóságai voltak a vezérürük. Hosszú évtizedek után azt is megéltük, egy helyi illetékességű fiatal nevelést sikerült felnőtt válogatott szintre képezni. Aki ma már Kecskemétet nemzetközi porondon, elit klub gólszerzőjeként, reprezentálja. A folyamat beindult, ezért furcsa számomra a támogatók visszakozása. Miért? A kérdést talán a hírközlő szerveknek lenne érdemes boncolnia.
Az NB1-ből való távozáskor egy korszak lezárult, egyben a nemzetközi tapasztalattal rendelkező Gera Zoli szakmai vezetésével új építkezés kezdődött. A jövő zenéje, a feladatot sikerül-e megoldani. Bizalmamat egyelőre élvezik. Annál is inkább, én speciel mindig a nagy célokért lelkesedtem. Gyakorlatilag, hosszú távon, sikerrel. Ez nem az önreklám helye, csak lelkesítésből példálóztam. Jó munkát a menő igazolásokért felelősöknek,, a szurkolóknak sok örömszerzést kívánok.
Ui: PingWin jól látja a dolgokat, a selejtek igazolásával nem sokra megyünk. Tehát nevelni kell, a posztképzésre koncentrálni, a talentumokat minél tovább megtartani. Talán erre pénzalapot létrehozni, amibe akár a ma még visszahúzódó befektetők is szívesebben csepegtetnének. Lehet benne ráció, hiszen Kecskeméten a rendszerváltás óta egyetlen up nevelő egyesület sem dobta fel a pacskert. Sőt a város több létesítményt, sportvezetőt, szakembert, még több labdarúgót köszönhet nekik. Értékeli ezt valaki? De ez csak az én mixes dilim.
Kiváló elmélkedést mindenkinek.
Van benne igazság, amit írsz. Azonban én azt látom, hogy egy ‘csöppet’ a vezetőségi kör is szereptévsztésben van. Kirúgják a korábbi sikeredzőt úgy, hogy elvileg csak arról volt szó, hogy szembejött a valóság, ahogyan írod. És most hagyjuk ezt a „megfáradt a kapcsolat” vagy a „nem tudjuk mi történt a háttérben dumát”. Az is egy érdekes dolog, hogy még véget sem ért a a tavalyi bajnokság, de ők már a jövőbeli feljutási tervekről beszéltek megalapozatlanul. Én ezt inkább csak hárításnak éreztem, ezzel akarták feledtetni, palástolni a szurkolókkal a rossz döntéseket. Azt is el tudom képzelni, hogy ők ezt tényleg komolyan gondolják és fel akarják juttatni a csapatot minden áron. Ezzel az attitűddel pedig a szurkolók többsége tud azonosulni. Két személyen áll a vásár…
Szabó István felmentésére nem tettem utalást, csupán azt próbáltam jelezni, hogy az első 9 NB1-es év nem volt realitás, csak egy hosszúra nyúlt csoda. Én az egész előző bajnoki évről írtam azt, hogy szerintem az a való világ.
Nincs vezetőségi kör, egy tulajdonos van, aki személyi kérdésekben dönt.
Valóban volt több hibás kijelentés a klub honlapján, amit nem kellett volna megtenniük. Egyértelműen megjelölni célként a visszajutást, mielőtt ismernék a keretet; azt állítani, hogy csak az megy el, akire nincs szükségünk, a többi marad, miközben élő szerződéssel rendelkező játékosokat kell viselkedésük miatt elengedni; csapatkapitányunk pedig ugye azt mondta kötelességének érzi maradni. Ezek hibák voltak.
Vezetőség, ha úgy tetszik a tulajdonos tévedése az elmúlt szezonban egyértelmű.
Nem lehet hatékony utánpótlás nevelésről beszélni ott, ahol a fiatalszabály teljesítése érdekében más égyesületből pénzért kell igazolni 21 év alatti játékost.