Hátul még mindig nagyrészt stabilak vagyunk, elől még mindig nincs meg a ritmus

Elmaradt a legutóbbi két meccs beszámolója, most viszont visszatértem. Ilyen a formám: a két kimaradó veretlen meccs után most egy vereségről írhatok.

Úgy tűnt, hogy kezdünk kiegyenesedni. A Loki elleni 1-1-gyel és a Győr legyőzésével megindult felfelé a csapat, bár lehetett érezni, hogy van még olyan poszt, ahová várjuk az erősítést. A két meccsen lőtt három gól nem mutatott rosszul, nagyjából meg is felelt a kialakított helyzeteknek, de az emberben még ott bujkált a kisördög, hogy a Pálinkás-Lukács kettős még nem igazán találta meg magát. A Diósgyőr elleni meccset ráadásul Miskolcon kellett lejátszani, ami már előzetesen sem tűnt jó hírnek, mert az idegenbeli eredmények alapján tavaly is csak éppen maradtunk volna benn és idén is sem tudtunk bravúrt bemutatni a Groupamában (bár nyilván nem is Fradi ellen kell kozmetikázni a vendégstatisztikákat). A hazaiaknál Radenkovics a Loki ellen látott három belsővédős felállással szakított erre a meccsre, Gera mellett Szatmári, Csorbadzsinnszkij és Szanicsanin alkották a védelmet. A középpályán debütált Komlósi, a Varga-Klimovics-Franchu-Moha sor előtt pedig Rakonjac játszott. Szabó István továbbra sem volt ok leváltani Kersákot, előtte a megszokott hármas, Szabó, Belényesi és Katona védekezett. A kisebb sérüléssel csak a padra ülő Májer helyén Nagy Krisztián kezdett, a bal szélen szokásos módon Zeke robotolt, elől azonban két csatár (Lukács és Pálinkás) játszott Vágó, Nikitscher és Helmich előtt. Szabó István már a meccs előtt bevallotta, hogy több ponton is meglepte a stábot a diósgyőri felállás és névsor és ez sajnos a játékon is érződött. A hazaiak birtokolták a labdát, ami önmagában nem jelent feltétlen gondot a KTE számára, hiszen szeretünk hátulról kilőtt kontrákat vezetni, de ezekből az első félidőben semmit nem láttunk. Ráadásul a védekezésünkben is akadtak ijesztő pillanatok: a 11. percben Belényesi és Kersák nem értették meg egymást, amiből Rakonjac lőtt mellé, majd nem sokkal később Szabó Alex sárgult be, miután másodjára borította fel a szélen a diósgyőri támadót. Építkezésben szinte semmit nem mutattunk a félidőben, a támadó harmadba csak elvétve tudtunk megérkezni, veszélyt pedig pláne nem jelentettünk a kapura az első fél órában. A Diósgyőr támadásaiban Gera Dániel rendre a középpályára lépett építkezésnél és bár legtöbbször a hazaiak sem voltak képesek feltörni a kecskeméti védelmet, azért akadtak pillanatok, amikor sikerült a védők mögötti üres területet megtalálni, főleg a szélen vagy a félterületek magasságában. A 34. percig kellett várni az első kísérletre, amikor egy szép kontra végén Helmich döntött az átlövés mellett, aki bár nem sokat tévedett, Szentics rajta volt a lövésen. Aztán egy perccel később Pálinkás remek labdával ugratta ki Lukácsot, aki gyengén pöckölte Szentics kezébe a ziccert, de úgy tűnt, hogy elkezdtük kitörölni a csipát a szemünkből, de nagyon hamar jött két miskolci helyzet válaszul: előbb Moha fejelt mellé nagyon tiszta helyzetben egy beadást, majd Rakonjac lövését kellett kitolnia Kersáknak. Az első félidő utolsó negyedórájában tehát költözött a meccsben némi élet és ez a KTE-nek jól állt, de összességében azért a labdabirtoklásaink nagyon messze voltak a kaputól, hátul pedig főleg a széleken sebezhetőek voltunk egy az egy ellen. Csapatszinten nem tűntünk rossznak labda nélkül, de akadtak egyéni hibák, támadásban pedig lassúak és körülményesek voltunk.

A második félidő elején aztán Nagy Krisztián és Lukács előtt is felbukkant a lehetőség, de előbbit blokkolták, Luki pedig fölébelsőzte Zeke beadását, aztán az 58. percben Nikitscher beadását Pálinkás fejelte fölé. Érezhető volt, hogy a félidőben Szabó István kérte a csapatot, hogy menjen feljebb, láthattunk valamiféle jelenlétet az ellenfél tizenhatosán belül, bár ordító helyzetet nem tudtunk kidolgozni. Ennek ellenére a meccsnek ezen szakaszában reménykedhettünk, egy szépen lejátszott kontra végén Lukács beadását például az utolsó pillanatban fejelték ki Zeke elől. Szabó István a 70- percben kezdett belenyúlni a meccsbe és bár értem, hogy szerette volna támadóbbá tenni a csapatot, de meglepetésre a stabilitásért felelős Vágót és a középpályán legaktívabb Helmichet vette le, hogy helyet csináljon a labdával kreatívabb Kovács Barnának és a fiatal Vattaynak. Sajnos arra igazán idő sem volt, hogy kiderüljön, mennyire működik, amit Pista kitalált, mert három perccel később Szabó Alex kétszer is párharcot vesztett, a második után Edomwonyi fejelhetett, amit Kersák még bravúrral védett, de a kipattanót Acolatse a kapuba lőtte. Bő negyedórával a vége előtt még feljebb kellett csavarni a potmétert, ami miatt hátul bizonytalanabbá váltunk, és bár képesek voltunk nyomást gyakorolni a DVTK-ra, de helyzetet nem tudtunk kidolgozni. A meccs eddigre már kapkodós és pulzáló volt, kevés rendszerrel, a végén pedig már a középhátvédek is elől voltak nálunk (az utolsó pillanatokban Kersák is).

Az van, hogy nem sokat változtunk tavaly óta, legalábbis az erényeink és a problémáink hasonlóak, és ez még Horváth Krisztofer távozása ellenére is így van. Hogy ez jó hír vagy sem, azt mindenkinek az ízlésére bízom, de elől továbbra sem vagyunk fajsúlyosak, hátul pedig még mindig többnyire jól zárunk. A DVTK ellen bemutattuk ennek a szezonnak az eddigi legrosszabb kecskeméti félidejét, hogy aztán a másodikban már mutassunk életjeleket, de az ilyen meccseken érződik igazán Banó-Szabó Bence hiánya. Nem volt, aki a vonalak közt vegye fel a labdákat, aki kiossza a kulcspasszokat, akiben lett volna ötlet. Kovács Barna csak a 70. percben érkezett be és főként egy visszazáró Diósgyőr ellen játszott, Nikitscher Tamást szinte teljesen kivették a játékból a hazaiak, Helmich bár próbálkozott, de más karakterű játékos, Vattaytól pedig második NB1-es meccsén nem lehet elvárni, hogy ő kapja a hátára a csapatot (és ő is csak szűk fél órát játszott).

Néhány statisztika:

Bár a meccset nézve nem biztos, hogy feltűnt, de a számok alapján a diósgyőri 4-gyel szemben nekünk is volt 2 nagy helyzetünk, de talán többet mond a lövések száma: a hazaiak a Sofascore szerint 23-szor próbálkoztak, amiből 8 el is találta a kaput, míg a KTE-nek 9 lövésből csak 2-ször sikerült mindez. Mezőnyben egyébként a mutatók nagy részében kiegyensúlyozott volt a meccs, párharcokban mi voltunk valamivel erősebbek (48% – 52%), passzok számában és azok hatékonyságában pedig a Diósgyőr (428 – 358; 83,1% – 76,3%), bár azért egy teljes meccsen már nem mindegy, hogy minden negyedik vagy csak minden ötödik passzod megy rossz helyre. A várható gólok tekintetében azért lőhettünk volna egy gólt (0,91-es xg), de szigorúan a számok alapján illett volna kettőt kapnunk (a DVTK xg-je 2,08 volt), ami elsősorban Kersák Rolandot dicsérheti.

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):

Kersák Roland: Akadt hibája a meccsen, nem is egy de nem lett belőle nagy gondunk végül. Ugyanakkor 7 védést mutatott be, amik között akadt kifejezetten fontos is, a gólról pedig nem tehetett. Többen is kérdezik, hogy mi van Varga Bencével, de hát ki tenné a padra Rolit, amíg nem ad rá okot? 5

 

 

Szabó Alex: A gólban sajnos volt szerepe, mert előbb a szélen veszített párharcot, majd a fejpárbajt is elvesztette Edomwonyival szemben. A védekező mutatói egyébként nem voltak annyira rosszak, de ezen a meccsen csak 50%-os volt a párharcoknál, ami a mi játékunkban sajnos nem igazán fér bele. 4

 

 

Belényesi Csaba: Volt egy röviden hazafejelt labdája és azon kívül sem lehetett minden pillanatban a lehengerlő magabiztosságát látni, de így is felrajzolt 5 tisztázást, 3 blokkot és 1 közbeavatkozást, ugyanakkor nem volt megnyert fejpárbaja. 5

 

 

Katona Levente: A meccs végi rohanás nem volt az ő műfaja addigra megbillent a teljesítménye, több helyezkedési és technikai hibája is akadt, azt megelőzően viszont hozott egy stabil átlagot. 4

 

 

 

Nagy Krisztián: Közel egy év után volt kezdő és ezen a meccsen többet játszott, mint eddig a szezonban összesen. Jó volt újra a pályán látni és az ő passzkreativitása szerintem hiányzik is a csapatból, amikor nem játszik. El tudnám képzelni egy sorral feljebb is, de akkor meg a jobb oldal ürül ki. Még várjuk a legjobb formáját, de ahogy egyre többet játszik, meg fog jönni. 5

 

Vágó Levente: Nem nagyon láthattuk a megszokott Vágót, mert elég kevés párharcot vívott, ellenben támadásban sokszor ő igyekezett irányítani, de ez azért nem feltétlen az ő terepe. Volt pár olyan labdaérintése, amit nem értettem, de ennek ellenére sem cseréltem volna le, mert a távozása és a kinyílásunk után már többször is izgulni kellett a miskolci kontrák miatt. 5

 

Nikitscher Tamás: Megdöbbentő volt, hogy mennyire nem találkozott a labdával, az egész meccsen 32 érintése volt, ami ugyan nem a legkevesebb a kezdőcsapatból (Lukács: 23), de egyrészt ő végigjátszotta a meccset, másrészt a középpályán ez nagyon alacsony szám. Pedig amikor nála volt a labda, akkor voltak reményteli dolgai, csak hát alig volt nála a labda. 4

 

Helmich Pál: A legaktívabb játékosunk volt, de talán ez a tettvágy már nem lep meg minket. Bár voltak pontatlanságai, de benne volt ötlet, megindulás, a párharcait is jó százalékban nyerte meg, ráadásul 4 szerelés is felkerült a neve mellé. 6 (MVP)

 

 

Zeke Márió: A támadásaink jellemzően a jobb oldalon épültek, így kevesebb érintése volt, mint például Nagynak, de ami fájóbb, hogy a passzpontossága is jóval elmaradt tőle. Ugyanakkor a védekező számai elég jól néztek ki és a párharcait is többnyire nyerni tudta. Ebben a szezonban eddig nagyon stabil teljesítményt nyújt, de támadásban még várom tőle az áttörést. 6

 

 

Lukács Dániel: Fent már említettem, hogy a legkevesebb érintése volt a csapatban, nagyon elszigetelt volt, de még így is benne volt a veszélyes helyzeteinkben. Volt veszélyes beadása, ziccere, de összességében nem hozott jó döntéseket. továbbra is azt tudom mondani, hogy nagyon kellene neki a gól, hogy felszabadultabb játékot mutasson. 4

 

Pálinkás Gergő: Továbbra is tartom, hogy Geri az egyik legfontosabb játékosunk, mert azt a munkát, amit betesz a játékba, nem tudjuk mással pótolni jelenleg. Rengeteg párharcot vív, a kapu elé is oda-oda szokott érni, bár ezen a meccsen erre is kevesebb példa volt. Ugyanakkor most már meccsek óta nagyon gyenge passzpontossággal dolgozik, amin mindenképp javítani kell. 4

 

Cserék:

Kovács Barnabás: Kellett, hogy pályára kerüljön, még azt is mondom, hogy a 70. perc környékén is elég volt behozni, hiszen akkor még 0-0 volt. Ugyanakkor nagyon hamar megváltozott az állás, így pedig egy visszahúzódó DVTK ellen kellett volna valami extrát mutatnia, ez pedig nem sikerült neki. Ami viszont meglep, hogy elég sok sárgát kap, ez már a harmadik volt neki. 5

 

Vattay Márton: Nem tudott berobbanni a meccsbe, mert bár voltak jó megmozdulásai, de akadtak eladott labdái is és olyan nagyon sokat nem is volt játékban. 5

 

 

 

Derekas Zoltán: Nekem tetszett az a mentalitás, amivel a pályára lépett, több jó megoldása is volt és olyan lendületet hozott, ami korábban talán kicsit hiányzott. A sárga lapja teljesen felesleges volt, de összességében olyan teljesítményt nyújtott, ami miatt szívesen látnám többször a pályán. 6

 

Kovács Kolos: Bő tíz percet kapott és egészen bátran lépett pályára, vállalt beadásokat és volt szöglet is, amit rábíztak, de mindent összevetve nem volt nagy hatással a meccsre. 5

 

 

Máshogy láttad? Szavazd meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Diósgyőr ellen:

Diósgyőri VTK – Kecskeméti TE – Online Poll – StrawPoll.com

What’s your opinion? Vote now: Kersák Roland, Szabó Alex, Belényesi Csaba, Katona Levente, Nagy Krisztián, Nikitscher Tamás, Vágó Levente, Helmich Pál, Zeke Márió, Lukács Dániel, Pá…

Jegyzőkönyv:

NB1, 5. forduló
2024. 08. 24. 16:30

Diósgyőri VTK 1-0 Kecskeméti TE
(HT: 0-0)

DVTK Stadion (Miskolc)
Nézőszám: 4121 fő
Vezette: Berke Balázs (Tóth II. Vencel, Szert Balázs, vb.: Erdős József)  

DVTK:Szentics – Gera D., Szatmári, Csorbadzsinszkij (Lund 46.), Szanicsanin – Franchu, Klimovics (Vancas 57.), Komlósi (Vallejo 68.) – Varga Z. (Acolatse 57.), Rakonjac, Moha (Edomwonyi 68.). Vezetőedző: Vlagyimir Radenkovics

KTE: Kersák – Szabó, Belényesi, Katona L. – Nagy K. (Derekas 75.), Nikitscher, Vágó (Kovács B. 70.), Helmich (Vattay 70.), Zeke – Lukács D. (Kovács K. (85.) Pálinkás. Vezetőedző: Szabó István

Gól: Acolatse (74.)

Sárga lapok: Klimovics (24.), Lund (92.), Gera D. (96.) ill. Szabó A. (16.), Derekas (84.), Kovács B. (93.)

Kiállítva: –

 

A játékpercek alakulása a szezonban:

Játékpercek 2024/2025

Beautiful, easy data visualization and storytelling