A KTE tavaszi eredményeit vizsgálva érdekes, szendvicshez hasonló eredményeket, teljesítményeket tapasztalhatunk. Nézzük miről van szó:
16 meccset játszottunk tavasszal, ez felosztható 3 részre:
- Az első 7 meccsen nyomát nem láttuk az őszt befejező csapatnak.
Indítottunk két döntetlennel olyan csapatok ellen akik a kiesés ellen harcolnak, követte ezt három győzelem ami azért nem egy lehetetlen elvárás a KTE-től, hiszen több pozícióval mögénk sorolható csapatoktól szereztünk 3 pontokat. Ezután jött a Szekszárd elleni meccs, ahol bejött a foci arany-igazsága, hogy 1-2 gólos előnyre nem szabad ráülni, hanem rúgni kell újabb gólt, gólokat, hogy az ellenfél még véletlenül se gondolja azt, hogy keresnivalója lehet ezen a meccsen. Vezettünk a második félidő elején, ‘rápihentünk’, a végén örülhettünk az egy pontnak is. Ennek a sorozatnak negatív csattanója a Monor elleni vereség. - Az első tavaszi vereséget követte egy jó játék és eredmény a Liza ellen,
majd a következő heti Dabas elleni iksz is elfogadható eredmény, mert a Dabas egy jó csapat. - A harmadik szakasz is az elsőhöz hasonlóan hét meccses. Mikor már azt hittük kiegyenesedik csapatunk jött egy Gyón elleni nyögve-nyelős győzelem; negyedórás focival Újvárosban megnyert meccs; majd egy ‘elalvós’ meccs a ladányiak ellen, ami pontosan úgy sikerült mint a Szekszárd elleni összecsapás. A szegediek legyőzése elvárható volt, a Majos elleni eredmény kicsit csalós, mert azon a meccsen is csak 10-15 perc focit láthatott a közönség. AZ RKSK elleni meccset láttam a helyszínen, de nem villanyozott fel a látvány. Az első félidőben többet támadtunk, támadgattunk, de kapura nem nagyon voltunk veszélyesek. A második félidőben a hazaiaknak jó volt az eredmény így beálltak védekezni így akkor már focit nem igazán láthattunk, csak hazai időhúzást, így döntetlen lett a vége. Ezt a sorozatot is egy 2-1-es vereség zárta, erről nem is írnék többet.
Szendvicsnek neveztem, mert középen volt egy vékony /két meccses/ ‘fogyasztható’ foci, amit becsomagoltak két szelet töltelékanyagba.
Vereséggel fejeztük be az első hetes sorozatot, azután egy KTE-hez méltó teljesítménnyel nyertünk egy piros-fehér csapattal szemben.
Legutóbbi gyenge tavaszi hetes sorozatunkat is vereséggel zártunk, következő ellenfelünk is piros-fehér, …
… vasárnap KELL a győzelem, és nem a piros-fehér, hanem a lila-fehér színek miatt!
c
Hajrá lilák, hajrá KTE!
c
Szerintem az edző kérdést nagyon meg kellene gondolni NB2-re. Szabó T. alkalmatlan, az bizonyos, Gombos sem lett volna a legjobb döntés, valaki tapasztaltabb és fölkészültebb személyre lesz szükség.
Sajnos a játékosok egy részét is kipakolnám, akit nem motivál egy bajnoki cim és egy följutás az nem való magasabb osztályba. A misleny ellen láthatóan semmi motivációja nem volt a bandának és valahogy egész tavasszal ezt láttam, kibővitve azzal a ténnyel, hogy az elmúlt öt fordulóban taktikailag és játékban is sokat gyöngült a csapat… nem az edző vagy a játékosok küzdötték ki a följutást, hanem a szerencse nyom föl minket magasabb osztályba. (Iváncsa nem vállalja, Tintahalak sikere a Moson ellen stb.)