Melyik két csapat jut fel?

Vizsgáljuk meg most a kérdést abból a szempontból, hogy az elmúlt hét évben télen feljutóhelyen álló csapatok közül mennyinek sikerült feljutnia a bajnokság végén az első osztályba.

Az elmúlt hét évben csak kétszer fordult elő, hogy az elő két helyen telelő csapat feljutott a bajnokság végén az NB1-be. Háromszor az őszi éllovas, kétszer a második helyezett maradt a második ligában. A pórul járt csapatokat a fekete háttérszín jelöli. A táblázat jobb szélén a bajnokság végi dobogós sorrend, ott zöld hétterűek akik surranópályán jutottak fel, vagyis télen még nem álltak ilyen pozícióban.

Az előző évek alapján matematikailag több, mint hetven százalék tehát az esélye annak, hogy a jelenleg első két helyezett (a Kispest és Vasas) közül egyik itt marad az NB2-ben. Ezt az esélyt tovább javítja az a tény, hogy az elmúlt hét évben a Vasas mentálisan nagyon alul teljesít. Egyszer ugyan sikerült feljutniuk, így következő évben értelemszerűen nem a másodosztályban voltak (viszont akkor az élvonalból csont nélkül kiestek), de az többi évben mindig ‘éppen csak lemaradtak’ a feljutásról. 2019-ben negyedik helyen végeztek itt, a többi évben pedig mindig bronzérmesek lettek. Vonzzák magukhoz a negatív energiát, ami miatt a célegyenesben mindig elbuknak. Ez még nagyobb esélyt/reményt  adhat a Kövesdnek és a KTE-nek arra, hogy odaérhetnek a feljutást jelentő helyek valamelyikére.  Azért csak ezt a két csapatot említem, mert a Csákvár a felcsútiak fiókcsapata, ők egy osztállyal a nagyok alatt akarnak csak szerepelni, a szegedieknek pedig úgy látszik cél csak a 4.-6. hely lesz.