A Karcag elleni meggyőző győzelmünkről és a Tiszafüred elleni továbbjutásról nem volt alkalmam írni, de gondoltam majd a Tiszakécske elleni győztes rangadóról ledobom a beszámolót. Ledobom, csak sajnos a pontszerzés maradt el. 
A csabai pontvesztés után Tímár sikeresen fordította vissza a csapat kormányát az eddig remeklő Karcag ellen, majd szűk különbséggel, de összességében magabiztosan mentünk tovább a kupában a Tiszafüred ellen is. A vasárnapi kécskei fellépés tehát egy héten belül a harmadik meccse volt a csapatnak. Tímár egyébként erre tett is utalást a meccs előtt és után is, de őszintén szólva nem hiszem, hogy a vereség után hivatkozható a túlterheltség, mert a kezdőcsapatunkban csak négyen maradtak a hétközi kupakezdőből: Szabó Alex, Belényesi Csaba, Bocskay Bertalan és Beke Péter (közülük Beke nem játszotta végig a Tiszafüred elleni kupameccset). A vármegyei derbire így álltunk fel:
Varga B. – Szabó A., Belényesi, Szojma – Győrfi, Bocskay, Derekas, Eördögh – Kovács B., Beke – Pálinkás
Banó-Szabó betegsége már ekkor is aggasztott, de utólag még inkább azt érzem, hogy az általa adott plusz könnyen lehet, hogy felénk boríthatta volna ezt a meccset. Ennek ellenére is jók voltak az előjelek, mert Pintér Csaba csapatát jelentősen befolyásolták az eltiltások, nem játszhatott Lucas, Szekér és Ramos sem, a kezdőben viszont ott volt három olyan játékos is, akiknek az önéletrajzában ott virít a kecskeméti múlt: Visinka Valentin (a korábbi kecskeméti játékos és edző, Visinka Ede fia, aki a KTE utánpótlásában nevelkedett), Terbe Botond (szintén kecskeméti nevelés, aki a Megye 1-ben és az NB3-ban a felnőtt csapatban is játszott) és Grünvald Attila (háromszoros ezüstérmes játékosunk).
A meccsen egyébként nagyrészt úgy éreztem, hogy kézben tartjuk az eseményeket, veszélyesebbek és gólra törőbbek voltunk az ellenfélnél. Először akkor kerültünk helyzetbe, amikor a 10. percben Beke beadása után Derekas fejelt Pálinkásra, de ezt azért még nem értékelem a meccs kulcsmozzanataként. Van azonban bőven olyan, amit viszont igen:
- Elsőként természetesen a gólunkat. Szabó Alex remekül indít, Eördögh és Kovács Barna jól kombinál egymással, előbbi pedig szépen lövi ki a hosszú alsót. Az első komoly lehetőségünket már bő tíz perc elteltével kidolgoztuk és gólt is szereztünk belőle, tehát minden a terv szerint haladt.
- Bár Zámbó átlövése jelezte, hogy nem aludt bele a Kécske teljesen a hátrányba, a következő kulcsmomentum Beke szerzett labdája, szólója és a végén sajnos gyenge lövése. Ekkor egy totálisan fellazult védelemre tudtunk rámenni lendületből, Beke jó döntéseket is hoz egészen a végéig, amikor gyengén találja el a labdát. Ebben a szituációban bőven benne volt a gól, ha pedig fél óra után már kettővel megyünk, nehezen tudom elképzelni, hogy ne nyerjük meg a meccset.
- Ehelyett azonban érkezik egy szöglet Bóditól, Szojma elveszíti az emberét, Balázs Benjámin pedig két lépésről a kapuba fejel, egyenlít a Tiszakécske, ráadásul úgy, hogy előtte csak egy lesgyanús kilépés és az említett Zámbó-lövés volt, amit támadásban mutattak.
- A félidőben érezhető, hogy a Kécske pontrúgásból tud veszélyeztetni, amire Tímár kétféleképpen reagálhat: vagy megpróbálja elkerülni őket vagy igyekszünk feljavulni a levédekezésükben. Utóbbit választjuk, Debreceni érkezik Szojma helyére. Bejön Bolgár is, ami megteremti a lehetőséget, hogy Eördögh átmenjen a jobb oldalra, Győrfi pedig a kapuhoz közelebb tudjon játszani.
- A 61. percben meg is jön az eredménye: Pálinkás remekül indítja el Győrfit a bal oldalon, aki visszaveszi a jobb lábára és a felsőlécre teker. Centiken múlott a vezetés.
- Nem telik öt perc, Győrfi újra befelé cselez, ezúttal pedig a rövid kapufát találja el. Centiken múlott a vezetés.
- A 70. percben újabb veszélyes hazai szöglet, Bódi megtalálja Takács fejét. Szabó Alex erélytelen, Vargát elzárják a lehetőségtől, hogy kimozduljon, vezet a Kécske.
- Rögtön válaszolhatnánk, Czékus kilép, már csak a kapuson kellene túljutnia, de kiszorított helyzetből Prokopba lő.
- Negyed órával a vége előtt nekünk is szerencsénk van: a Kécske egy támadáson belül kétszer találja el a kapufát, előbb Pataki, majd Horváth Emil. Megmarad a remény a döntetlenre, de már nem tudunk élni vele.
A meccs végén még volt két lehetőségünk (előbb Czékus fejéről pattant fölé a labda a kapu torkából, majd Bolgár jó beadása csorgott le Pálinkásról), ugyanakkor a fent említettek tartom kulcsmomentumoknak. Ha végignézzük őket, azt látjuk, hogy a hazai egyenlítés előtt közvetlenül elvesztegettük a lehetőséget a +2-re, majd a második kapott gól előtt is volt két komoly sanszunk a győztes pozícióra. Ezt szemlélhetjük szigorú tekintettel is, de igyekszem onnan közelíteni, hogy képes volt a csapat olyan szituációkat előidézni, amelyekből lehetősége volt a meccset a maga javára fordítani. Nem sikerült, ez igaz. Ugyanakkor maga a kecskeméti játék alkalmas volt arra, hogy ezt a meccset akár több góllal is nyerjük, ami hosszú távon biztató. Ami viszont nem az, hogy egy teljes meccsen keresztülgyűrűzött az a probléma, hogy nincs válaszunk a Pintér Csabáék pontrúgásaira. Sokszor hangoztatott gondolat, szinte már közhely, hogy a másodosztályban a pontrúgások jelentősége kiemelt. Ha van egy olyan játékosod, aki jól rúgja az állított labdákat és vannak olyan játékosaid, akik a levegőben erőteljesek, akkor ezzel több helyezést tudsz nyerni. A Kécskének van Bódi Ádámja (az NB1-ben is számottevő jobb lábbal), van Takács Tamása (196 cm), ami nem jelenti, hogy minden meccsen működik nekik az, ami ellenünk működött, de lehet rá építeni. Ami fájó, hogy a védősorunk kifejezetten erős a levegőben, Varga sem nevezhető kifejezetten vonalkapusnak, de nem tudtuk megnyugtatóan kezelni a Kécske pontrúgásait.
Több okból is bosszantó ez a vereség. Egyrészt, most megint 5 pontra vagyunk a feljutó helytől, de ez azért még messze nem drámai lemaradás. Másrészt kár lenne tagadni, hogy a Tiszakécske ellen mindig nyerni kell. Így van ez akkor is, ha ez az elmúlt időben inkább Kecskeméten szokott sikerülni (Kécskén 1965 óta nem nyertünk), nem véletlenül utazott el ennyi szurkoló idegenbe is, gyakorlatilag hazai pályát csinálva a Tiszakécske Városi Sportcentrumból. Kiderült, hogy a KTE továbbra is egy futballcsapat, amik olykor ki is kapnak, hiába tűnt úgy, hogy Tímárral ez nem fordul elő. Ami igazán rágja az embert, hogy Murphy dolgozott. Pont most (két hónap veretlenség után, a vármegyei derbin, amikor az ellenfélnek komoly hiányzói vannak) és pont így (vezetésről, helyzeteket elhibázva) kaptunk ki.
Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):
Varga Bence: Nem éreztem gyengének a teljesítményét, de főleg az első gólnál úgy éreztem, hogy rosszul mozdult ki. Ennek ellenére az építkezésben jól vett részt, ha kellett akkor pedig söprögetett is. Kifejezetten feszültnek éreztem ezen a meccsen. 5
Szabó Alex: Úgy éreztem, hogy egyensúlyban voltak a jó és rossz megmozdulásai. A gólunkban komoly érdemei vannak, de a második kapott gólnál hibázott is. A védőmunkája mindent összevetve rendben volt, de nem volt benne átütő erő. 5
Belényesi Csaba: Az első negyed órában nem sokszor találkozott a labdával, de utána szépen kijött megint, hogy mennyire stabilan és higgadtan oldja meg a helyzeteket. Nagyon fontos a jelenléte a csapat számára, örülnék, ha minél kevesebbszer kellene megtapasztalni, hogy nélküle mire vagyunk képesek. 6
Szojma András: Nem tartozott a jobb meccsei közé, többször is vesztett párharcokat, az egyik után összeszedett egy sárga lapot is, az első kapott gólunknál pedig elaludt kicsit. Emellett voltak szép szerelései is, de összességében indokolt volt a cseréje. 4
Győrfi Milán: Ezen a meccsen a csapat legjobbja volt, már az első félidőben is aktív és harcias játékot mutatott, veszélyesen cselezett, de a másodikban kapura is veszélyessé vált, nagyon kevésen múlt, hogy gólt szerezzen. 7 (MVP)
Derekas Zoltán: Nehéz helyzetben vagyok vele kapcsolatban, mert úgy éreztem, hogy kevésbé volt látványos a játéka, mint szokott, de nem tudok nem úgy gondolni rá, mint a csapat kulcsjátékosára, akinek a párharcai, szerelései, olykor faltjai nélkül összeesne a csapat. Abban maradtam magammal, hogy nem volt látványos, amit mutatott, de fontos volt ezúttal is. 6
Bocskay Bertalan: Építkezésben továbbra is fontos játékosunk, a passzjátéka meghatározó a csapat számára. Sajnos a beadásai komoly veszélyt nem jelentettek, pedig Banó hiányában ő rúgta a szögleteket is. Ugyanakkor 3 kulcspassza is volt, amivel fontos játékosa volt a támadójátékunknak. 6
Eördögh András: Az első félideje kifejezetten tetszett, aktív volt, nehezen tartották, a gólnál pedig nagyon jó döntéseket hozott. A második félidőre aztán kicsit eltűnt, de összességében jó meccse volt. 6
Kovács Barnabás: Én nagyon kedvelem Barna játékát, mert egyszerre tartom technikás játékosnak és olyannak, aki hajlandó küzdeni is a pályán. Ezen a meccsen kicsit hullámzó volt, néha eltűnt, máskor előhúzott egy szép passzt vagy egy szerelést, de a meccse csúcspontja a gólpassza volt. 5
Beke Péter: Nagyon erősen kezdett a KTE-ben, ami után jött némi visszaesés, de ezen a meccsen szerintem nem játszott rosszul. Volt veszélyes helyzete, pontosak voltak a keresztlabdái, jól cselezett és a földön a párharcait is jól vívta meg. Levegőben ugyanakkor nem volt fajsúlyos, de nem is ezt várjuk tőle. Remélem hamar visszatalál a formájához. 5
Pálinkás Gergő: A meccs első felében elég szürke volt, őrlődött a védők között, de a második félidőben összemelózott 4 lövést, amik között komoly helyzet is volt. Rengeteg fejpárbajt vívott, változó sikerrel. 5
Cserék:
Debreceni Ákos: Nem volt extra meccse, de valamelyest stabilizálta a védekezést a beállása. A támadó térfélen hibátlanul passzolt, de a párharcait vegyes eredménnyel vívta meg. 5
Bolgár Botond: Jól szállt be, ültek a cselei és a beadásai közt is akadt kifejezetten veszélyes, nem is egy. A párharcaiban nem igazán érvényesült, de kifejezetten technikás megoldásokat is mutatott a meccsen. 6
Czékus Ádám: A szokásos lendületes, harcias játékával állt be, volt egy nagy helyzete is, amit sajnos a kapusba lőtt. Nagyon várom már az első gólját, de nem mindig a támadósorban kap lehetőséget, így nem igazságos számon kérni rajta, hogy miért nem érkezett még meg. 5
Bolyki Andor: Bár nagyjából negyed órát kapott, nem volt nagy hatással a meccsre. 5
A Lila Köd szerint a három legjobb KTE-játékos a meccsen:
I. Győrfi Milán
II. Eördögh András
III. Derekas Zoltán
Jegyzőkönyv:
NB2, 12. forduló
2025.11.02. 17:00
Tiszakécskei LC 2-1 Kecskeméti TE
(HT: 1-1)
Békéscsabai Kórház utcai Stadion (Békéscsaba)
Nézőszám: 830fő
Vezette: Iványi Gábor (Vígh-Tarsonyi Gergő, Rózsa Dávid)
Tiszakécske: Prokop – Balázs B. (Takács Zs., 63.), Visinka, Varga J., Grünvald – Bódi, Horváth E. (Csáki, 86.), Zámbó (Vukk, 86.), Terbe (Géringer, 61.) – Pataki B., Takács T. Vezetőedző: Pintér Csaba
KTE: Varga B. – Szabó A., Belényesi, Szojma (Debreceni Á., a szünetben) – Győrfi, Derekas, Bocskay, Eördögh (Bolyki, 81.) – Beke (Bolgár, a szünetben), Kovács B. (Czékus, 62.) – Pálinkás. Vezetőedző: Tímár Krisztián
Gól:Balázs (33.), Takács T. (70.), ill. Eördögh (12.)
Sárga lapok: Horváth E. (55.) ill. Győrfi (26.), Szojma (30.), Beke (41.), Szabó A. (67.), Varga B. (70.)
Az eddigi játékpercek:
Játékpercek 2025/2026
Beautiful, easy data visualization and storytelling