A klasszikus tabella olyan, mint a statisztika (vagy, mint a bikini): sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja, nem engedi látni. Összesített pillanatképet kapunk az eddig elért eredményekről olyan mélységig részletesen vizsgálva, mintha minden forduló végén zárulna a bajnokság, pedig menet közben még azonos pontszám esetén teljesen mindegy több, vagy kevesebb győzelemből jött össze, és a gólkülönbség sem mérvadó menet közben. Ezekre majd csak az utolsó pár fordulóban kell odafigyelni. Egy versenyről ad célfotót minden forduló után a tabella, de közben nem figyeli a csapatok formáját, és nem mutatja meg részarányosan hogyan állnak a két legfontosabb dologgal: kiesés elkerülése, feljutás.
Több helyen vezetik a formamutatókat, van ahol a csapatok 10-15 fordulós összesített formáját is meg tudjuk nézni, de ez még szerintem mindig kevés.
A legutolsó három bajnoki meccs mutatja meg leginkább milyen passzban van egy a csapat. Igaz az eredményt nagyban befolyásolja ellenfele ereje, de összességében a csapatok formájáról az utolsó három fordulóban megszerzett pontszám többet elárul, mint a klasszikus tabellán elfoglalt pozíció. Vizsgáljuk meg az utolsó három meccset, de a legutóbbi sokkal nagyobb súllyal legyen benne a számolásban, mint az előző, a harmadik pedig még kisebb mértékben. Ez lesz a súlyozott formasorrend. A legutóbb megszerzett pontokat szorozzuk hárommal, az előzőn megszerzett pontot kettővel, és vegyük a harmadik pontszámát egyszeres szorzóval. Adjuk össze a számokat és osszuk tízzel. Így a hagyományos színjelölésnél precízebb, számszerített sorrendet tudunk felállítani.
A súlyozott formasorrend mellett az összesített formasorrend is tartogat hasznos információkat. Itt is annál nagyobb súllyal vesszük számításba a megszerzett pontokat minél frisebbek az eredmények. A számításnál az 1-es szorzóhoz hozzáadjuk a forduló sorszámának tizedrészét, ezzel szorozzuk az abban a fordulóban megszerzett pontszámot és azeket a szorzatokat összadjuk. A szorzószám emelkedésével egyre nagyobb súlya/értéke lesz a megszerzett pontoknak, értékesebbek lesznek a mostanában szerzett pontok. Ez a mutató az egész évet vizsgálja, és azonos, vagy közel azonos pontszám esetén lehet hasznos: akinél ez a szám magasabb a közelmultban szerezte intenzívebben a pontokat (jobb a mostani formája), akinél alacsonyabb inkább a pontvadászat elején remekelt, majd visszaesett.
A pont/meccs mutatót nem régen használják, pedig a bajnokság két legfontosabb céljának részarányos teljesítéséről ad pontos képet. Az elmúlt 10 év végeredményeit átnézve láthatjuk, hogy amelyik csapatnak egész évben csak a meccsenkénti egy pont jön össze az jó eséllyel kiesik. Ennél (esetünkben 30-nál) több kell legalább 2-3 ponttal a másodosztályú tagság meghosszabbításához. Az előző években a harmadik helyezett megelőzéséhez (vagyis a feljutáshoz) 1,85 meccsenkénti pont, vagy annál több kellett. Átszámítva ez azt jelenti, hogy aki nem szerez a bajnokság végéig legalább 56 pontot ne is nagyon reménykedjen feljutásban. Az 56 megszerzett pont nem garancia a feljutára, de minimális elvárás a feljutási esély elérésére.
A pontszám és az az alaján elért helyezési sorszám csak tájékoztató jellegű adat.
A lejátszott meccseknél színjelzéssel láthatjuk az elért eredményeket, a hátralévő meccseknél a szürke háttér idegenbeli, a fehér hazai meccset jelöl adott ellenféllel szemben.