Ezen a kis képen látható tabellaforma amit mindenhol használnak. Ennek számítási alapja a bajnokság végének megfelelő kiértékelési szabály szerinti sorrend a több pontszám, több győzelem, jobb gólkülönbség sorrendezéssel, ha az előbbi szempont azonos. Ez a módszer mutat ugyan valamiféle képet a csapatok erősségéről, de nem az igazi. Az általában 5 meccsig visszanézhető meccsenkénti formamutató ugyan egy kis előrelépés, de ez lehetne jobb.
A mellékelt táblázatban megtalálható minden csapat teljes bajnoki sorsolása, ahol a csapat vonalában lévő ellenfél fehér háttérben szerepelt azzal otthon játszanak, ahol az szürke oda utaznak, az számukra idegenbeli meccs lesz. A lejátszott meccsek végeredményei különböző háttérszínnel vannak megjelölve: zöld a győzelem, sárga a döntetlen, piros a vereség. Eddig semmi új, a Lila Ködön évek óta ilyen táblázatot láthattok hetente frissítve:
Ami új a csapatok melletti három oszlop. A formamutatókat ‘számszerűsítve’ értékelhetőbb képet kaphatunk a csapatok jelenlegi erejéről, a meccsenként megszerzett pont pedig előrejelzés, hogy teljesítményük mire lehet előre a bajnokság végére.
Az első oszlop súlyozott formamutatókat tartalmazza.
Itt csapatonként a legutóbbi három meccset vizsgáljuk, és súlyozzuk azzal, hogy a legutóbbi fordulóban megszerzett pontot a legértékesebbnek vesszük, ezt hárommal szorozzuk az előtte lévő fordulóban megszerzett pontot duplán számoljuk, az egy fordulóval korábbi pontot szimplán. Így az utolsó három forduló fordulóról kézzelfoghatóbb információk kapunk a csapatokról, mint a formamutatók színjelölésével.
A következő oszlop az összesített formamutató.
Itt a forduló sorszámát megszoroztuk az akkor megszerzett pontszámmal és ezeket összeadtuk. Sokkal értékesebb a legfrissebben szerzett több pont, a forma szempontjából felértékelődnek az utóbbi fordulókban szerzett pontok a bajnokság legelején szerzettekkel szemben. /Ez lehet, hogy ‘nem lesz nyerő’, de adjunk neki esélyt, ha nagyon torz eredményeket ad elhagyjuk, vagy továbbgondoljuk. Lehet, hogy nem 1, 2, 3 … szorzót, hanem 1,01 1,02 1,03 … kell inkább használni./
A harmadik oszlok a meccsenként megszerzett pontokat mutatja. Ez hasonlít legjobban a hagyományos tabella sorrendszámításához, de nem tesz különbséget több győzelem, vagy gólkülönbség alapján. Miért is tenné, a célfotót nem a táv közben kell fordulónként elkészíteni, hanem az utolsó forduló befejezésekor, a célvonalon. Ez az előrejelzés csak 3 esetet vizsgál, a legfontosabbakat: feljutás, bentmaradás, kiesés. Az elmúlt 10 év NB2-es tabelláit vizsgálva a kiesés elkerüléséhez kicsivel több kell a meccsenkénti egy pontos átlagnál, a feljutáshoz várhatóan 1,84-nél több kell majd.
Nem tervezem a táblázatot bármiféle sorrendbe tenni, ‘jóvanazúgy’. Egyszerre mindhárom elv szerint úgyse lehetne sorba rendezni, a táblázatra rápillantva meg tudjuk keresni az adatokat. ‘Vezeti’ május végéig ezt a táblázatot az a két csapat amelyik előző évben majdnem kiesett, itt ‘kiesőhelyen’ lesz az a két csapat, melyiknek szurkolói úgy érezték a bajnokság előtt meg lehet csapatuknak a feljutás is.