Két út áll előttünk. Sajnos a sport már nagyon régen nem független az anyagi lehetőségektől, így a hogyan tovább kérdése függ a tulajdonos anyagi lehetőségeitől.
Nézzük a két verziót:
1. A másodosztály központi támogatása sokkal szerényebb, mint az élvonalé volt. Ha a tulajdonos nem tud újabb jelentős pénzforrást mozgósítani, akkor csak szerényebb célok eléréséért -NB2 középmezőny/felsőház– tudunk majd csak harcolni. Csupa magyar játékossal, köztük két 19 évessel végigjátszott meccsek ugyan hoznák az MLSZ-től a 300 millió forintnyi extra támogatást, de a másodosztályban már vannak olyan megerősödött csapatok, akik ellen ez kevés lesz, kevés lehet a dobogóra kerüléshez.
2. Cél a keret megtartása, szükség esetén külföldivel is erősítve azonnali visszajutás az NB1-be. Ez így szépen hangzik, de ez keményen pénzkérdés. Lényegesen magasabb azoknak a játékosoknak a fizetése, akikkel bajnoki címért lehet küzdeni, mint azoké, akikkel a középmezőnyért, a bentmaradásért.
Nem lehetetlen az azonnali visszajutás, az elmúlt 9 év 18 kiesője közül hat, tehát harmada azonnal visszajutott: Felcsút, Loki, MTK háromszor és most a Kisvárda. Ha utánanézünk ezek a csapatok (és egy évvel ezelőtt az ETO is) azt az elvet követték, hogy egyben tartották a keretet, ha kellett lemondtak akár az extra támogatásról is lemondtak. Igen, és itt jönnek újra az anyagiak: nem tudjuk mennyi az annyi, mekkorára kalkulálható a következő bajnokság költségvetése.
A legutóbbi szurkolói ankéton megtudtuk, hogy az előző őszig a játékosokért kapott transzfer-bevétel elment a helyettük érkezők megszerzésére. Azóta a kiadási oldalt két külföldi (Camaj és Lopez) ‘aláíráspénze’ növelte, bevétel volt a Nikitscherért kapott összeg. A kettő egyenlege nagyjából akkora összeg, mint az MLSZ következő évi extra-támogatása. Ha ezt arra tesszük félre annak pótlására, ha kell 2-3 külföldivel megerősítjük a keretet, akkor egy jó szakmai munkával meg lehet az azonnali visszajutás! Az elmaradó jelentős mértékű TV-közvetítési pénzeket valahonnan pótolni kell, elő kell teremteni a magasabb célokért harcolni képes keret többlet-finanszírozásához. Ne vesszünk el a részletekben, ne csak a bevételi oldalt nézzük, hanem a kiadási oldalt is. Pár napja kaptuk a hírt, hogy az MLSZ visszaosztott jelentősebb összegeket a kluboknak válogatott játékosok szerepeltetése miatt. Amit mi ebből kaptunk kevesebb, mint amennyit adtunk több, mint két évvel ezelőtt Nikitscherért a Pécsnek!
Csak akkor tudjuk, pontosabban tudnánk megítélni mekkorák most az anyagi lehetőségek, ha belelátnánk a mostani számokba, de ehhez csak a tulajdonosnak van joga. Ahogy egy családi gazdálkodás kérdésébe se láthat bele más kívülről úgy klubokéba se, viszont náluk van egy utólagos közzétételi kötelezettség a gazdálkodásukról, így akit ez érdekel megtalálhatja ezt az információt a klub honlapján.
Mit hoz a jövő? Nem tudjuk, csak reméljük a legjobbakat.
Hajrá lilák, hajrá KTE!
Szerintem le kell menni kutyába egy, adott esetben két évig. Az öreg játékosoknak szép lassan köszönjük meg az eddigi munkájukat és adjunk túl rajtuk és forduljunk a fiatalítás felé. Építsünk föl az új Szalai Gáborokat, Szuhodovszkikat, Szűcs Kornélokat. Amikor Szabó István átvette a csapatot, akkor is egy jelentős fiatalítási hullámmal kezdte, most is ez kell ahhoz, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a projekt. Nyilván, ha Vágó vagy Belényesi maradni szeretne adott esetben kevesebb játékidő mellett is, akkor nyilván meg kell tartani őket.
A KTE egy nevelő klub tud lenni a jelenlegi anyagi és infrastruktúrális keretek mellett. Igen, ebben benne van az is, hogy lesznek nemzetközi szereplések és adott esetben NB2 is. Én személy szerint sokkal szívesebben nézem ezt, mint mondjuk egy olyan csapatot, ami mindig 9.-10. helyen van és soha nem ér el semmit. Sem mélység, sem magasság, ahogy szoktuk mondani.
Szerintem Gerát nem kell leváltani, látszik, hogy taktikailag képzett, nem ő tehet róla, hogy a csatársor (Camaj kivételével) használhatatlan volt idén, bár Botkát ki kellett volna venni itt a végén a kezdőből és a kapusokkal sem értem, hogy mi a bánatot művelt. De szerintem ő is érti, hogy az egyetlen lehetősége, hogy még érdemi edzőkarrierje legyen az az, ha marad.
Pár szó a kommentekről. Amikor a közbeszéd zülléséről beszélünk, akkor nem csak a politikáról van szó, hanem arról is, ami Facebookon a kommentszekciókban megy. Én is tudok kritikát megfogalmazni a vezetősséggel kapcsolatban, de ami ott megy, arra csak azt tudom mondani, hogy elmehet az összes a picsába. Könyörgöm, ezek az emberek hozták össze a KTE valaha volt legjobb szezonját. Ennél több tiszteletet érdemelnek, aki nem adja meg nekik ezt, az nem KTE szurkoló.
Maximálisan egyetértek!
Ha mi is annyi állami pénzt kaptunk volna, mint a Paks, vagy a ZETE, vagy MTK, vagy a Várda, simán bent maradunk. Azért e klubokat említem, mert nekik sincs több nézőjük, mint nekünk. De ne siránkozzunk az NB1 igazságtalanságán, se a 3×11 forduló értelmetlenségén!
A megoldás valami hatalmas innováció lenne. Miért van az, hogy a 7 milliós Szerbia több nb1-es játékost ad, mint a kis hazánk? Mit tudnak ők, ami mi nem? Gyorsabbak a fiaik? pontosabbak? Hogyan képzik ki őket? Nemcsak a szerb vagy akár a horvát iskolától lehetne tanulni, hanem pl. portugáltól, hollandtól Tehát fejlődni kellene a az utánpótlásképzésben, kiválasztásban. Jó irány, amit elkezdett a club, hogy kutassuk fel a 22 év körüli bizonyítani akaró játékosokat, ezt azzal kellene kiegészíteni, hogy felkutatjuk a 12-17 év körüli játékosokat, akik a jövő csapatát alkothatnák. Nekik megfelelő képzést adunk. Biztos, hogy konzultálnék Szoboszlai apjával, hogyan nevelt ki három válogatott játékost.
A hozzáértés nélküli pénzszórás (adófizetők pénze) lehet, hogy a felcsúfnak egy bajnoki címet eredményez, de már konfetti-liga főtáblát nem. Személy szerint nem várom el Kovács Andristól, hogy elbakja a HÉP pénzét focira, főleg hogy őt is átverte a városvezetés. Akkor nem járnék ki a meccsekre, ha tele lennénk olcsó külföldikkel (Várda, Diósgyőr)
Szóval maradjon egyben a csapat, kevesebb fizetésért, (így is többet keresnek, mint egy középvezető), senki nem fogja tőlünk „elrabolni ” az edzőtriót. Mellette tanulni a legjobbaktól … nem szégyen.
Gerával szerintem sajnos ugyanabba a folyóba léptünk, mint Kunticcsal anno. A kiesést nem varrnám a nyakába, azonban voltak olyan dolgok, amiért lehet, hogy jó volna nyáron elköszönni tőle:
-meccsek végén lévő látványos elfogyás, 2. félidő 2. felétől megjelenő fizikális és/vagy mentális fáradtság
-rendszeres rossz cserék, rossz játékost hoz le/be, sokszor indokolatlanul cserélt sokat (megbontva az addigi egységet)
-kapus kérdéskör: Varga Bence mélyen tudása alatt teljesített, aki alapvetően egy jobb kapus lenne Kersáknál (magasabban van a plafonja). Az önbizalma teljesen le lett építve. (Egyébként remélem, hogy a maradék két meccsen Pálfi véd majd, már csak a jövő évi „fiatal szabály” miatt is.)
-„fiatal szabály” rossz alkalmazása: a Fradi elleni idegenbeli meccsen 3 fiatallal bevállalva kellett volna végigjátszani, tudván, hogy ott nem sok babér fog teremni, erre viszont nem figyelt. Eközben a DVSC elleni fontos meccsen az előtte is bizonytalan Berkit kezdeti, aki az egyik legbotrányosabb meccsét játszotta. Pálfit be lehetett volna építeni adott esetben, látva az idei rossz kapus teljesítményeket.
-megnyert mérkőzések rossz menedzselése: 2 gólos vezetéskor látványosan megzavarodtunk, amikor a Fehérvár átállt 5-ről 4 védőre; Győr ellen teljesen, mélyen magunkra húztuk az addig élettelen ETO-t a vezetés megszerzése után, a DVTK elleni vereség ugyanez
-rögzített játékszituációk elfecsérlése: 10+ mennyiségű szöglet mindegyike majd minden mérkőzésünkön veszélytelen volt, kidolgozott figurák nem (nagyon) voltak, elég sokszor faékegyszerűen a lövő játékos csak ellőtte a hosszúba lesz ami lesz alapon (ami egy viszonylag magas csapatnál vétek); látványos tanácstalanság, gyakori labdaeladás bedobásoknál. Ezek a a labdarúgás leggyakoribb játékelemei.
-elég sok meccsen 0 volt a középpályás jelenlétünk mind védekezésben, támadásban és labdatartásban (a ZTE elleni idegenbeli meccsen ütközött ki ez leginkább). Ez eléggé meghatározza a mérkőzés kimenetelét. ( A rossz befejezéseket, egyéni hibákat, taktikai fegyelmezetlenségeket, stb. már nem írnám az ő számlájára)