Azt hittem, írok egy langyos kis beszámolót egy langyos kis meccsről. Nem is vágytam többre. Persze jó lett volna egy sok gólos meccsen megütni a Puskást, de a realitás azt mutatta, hogy ezen a meccsen inkább mindenki szeretett volna csendben túl lenni. Túl vagyunk rajta, a csendet azonban felverte valami. Vagy valaki(k)…
Magáról a meccsről nem érdemes túl sok szót ejteni, mindkét csapat letojta, hogy mi lesz az eredmény, semmilyen tétje nem volt. Ennek ellenére nyerhettünk volna, de pontatlanok voltunk, sebaj. Van azonban a pályának egy olyan tartozéka, amely mondjuk a kapufával ellentétben, amely Balázs Zsolti lövésénél például igazán lehetett volna valahol máshol, tud hibázni. Tehát adott esetben abszolút foghatod rá a vereséget. Teszem hozzá gyorsan, eszem ágában sincs pont ezt a vereséget a bíróra fogni, csak elméleti síkon mozgok. De akkor is fura, mi? Ez olyan, mintha a meccs után azt mondanám, hogy „az a hülye, inkompetens, rosszindulatú oldalvonal elcseszte a mérkőzést, pedig nélküle nyertünk volna”. Na ja, de nélküle nincs meccs. Pedig ha szombaton inkább bemondásra játszottak volna a srácok, spori nélkül, lehet hogy jobb meccset látunk.
Nem szeretek a bíróval foglalkozni. Szoktam (mindenki szokott), de nem szeretek. Méltatlan, szánalmas, kínlódó dolognak tartom, a vesztesek sportjának. Meg ugye játsszon már úgy egy csapat, hogy ne számítson a spori. De ez sajnos többnyire nem így megy. Most sem szeretnék igazán Farkas Ádámmal foglalkozni. Mert nem feltétlenül Farkas Ádám itt a probléma. Vagy Andó-Szabó. Pedig az egyik gyakorlatilag romjaira sípol egy abszolút tét nélküli meccset, amit olykor összekever a röplabdával, a másik meg nem képes eldönteni, hogy büntető, vagy nem büntető, és addig szerencsétlenkedik, amíg minden játékos megáll, hogy most mi van? Aztán az elsőként eszmélő honvédos ( nem volt ugye sípszó) elindítja a csatárt, ebből meg gólt kap a Loki. Rút dolgok ezek, de nem ez a két spori, nem ez a két meccs és úgy általában nem is a magyar játékvezetés olykor borzalmasan alacsony színvonala a gond. Hanem az a rohadtul elcseszett rendszer, amely az ilyenek után tartósan felszínen tartja őket. Ha először fordulna elő… De nem. A diósgyőri Kádár Tamást gyakorlatilag a semmiért küldték le a kupadöntőben, de még meg is fejelték egy finom kis eltiltással, hogy csak a legutóbbit említsem. Valahol vicces, csak most éppen kibírom röhögés nélkül.
A helyzet jelenleg úgy áll, hogy vannak nekünk hivatásos játékvezetőink. Hogy ez mit jelent? Pénzt kapnak, fizetést. Ez válik az elsődleges jövedelemforrásukká. Tehát Vadkettő búcsút inthetett az iskolai büfének, ahol korábban dolgozott (remélem tényleg ilyen helyen dolgozott, és nem tévedek, nem degradálni akarom, komolyan úgy emlékszem, mintha ezt olvastam volna valahol, régen). De most, ha megkérdezik tőle, vagy bármelyiktől, hogy mivel foglalkozik, már nem azt mondja, hogy büfés, vagy bakter, vagy ápoló, vagy üzletkötő, vagy karosszérialakatos. Azt fogja mondani, hogy játékvezető. Elmondom ez szerintem miért baj. Létrehoztak ezzel egy olyan rendszert, ami rendkívül zárt. Van valamennyi profi játékvezetőnk, és ők, mivel ebből élnek, mindenképpen kapnak meccset. Naná, mert különben nem tudják etetni a családot. Mindenki a sajátját, nem egymásét. És emiatt nem kerül, nem is kerülhet föléjük, köréjük olyan kontroll, ami nem csak ellenőrzi, hanem szankcionálja, elmarasztalja őket, ha nem megfelelő a teljesítményük. A Harmadik Félidő című műsorban Puhl Sándor betölthetne ilyen szerepet, sőt igen jó lenne, ha ez a kontroll nem zárt ajtók mögött, hanem a nyilvánosság bevonásával működne. Ehhez képest a produkció Pu(h)lpitus nevezetű blokkja, és úgy általában a műsor „puhlsándoros” részei teljesen talajtvesztettek, szerepet tévesztettek, nem érik el céljukat. Jelenleg két dolgot érnek el: kinevettetik magukat, vagy az érintett csapatok szurkolói belevágják a távkapcsolót a tévébe. Nem rossz dolog ez, mert új készüléket kell majd venni, pörög a gazdaság. Csak ebben a formában mindezt nem lehet komolyan venni…
SZERINTEM ÚJRA KELLENE TANULNIUK,HOGY MIT IS JELENT A JÁTÉKVEZETŐ-I KIFEJEZÉS ,,,,ÉS ENNEK ALAPJAIT,,DE 1 ORVOSI VIZSGÁLATRA KÜLDENÉM MINDEGYIKET,,MERT ILYEN VAKOK CSAK A (BOCSI) ,DE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKNÉL VANNAK,,NEM A PÁLYÁN ,,A SEGÍTŐK MEG CSAK VANNAK SEMMIT SE LÁTNAK,,NEM KORRIGÁLNAK A BÍRÓI DÖNTÉSEKBEN,,SZÓVAL TÉNYLEG MEG MONDHATNÁK MECCS ELŐTT A CSAPATOKNAK MI LESZ AZ EREDMÉNY,,ENNYI
„A szezon legjobb játékvezetője nagy meglepetésre a sokat kritizált Andó-Szabó Sándor lett. Jelölt volt még Kassai Viktor és Erdős József.” 😀
A játékvezetés színvonala pont ugyanolyan, mint amilyen a meccseké. Csak amikor az aranylábú gyerekeink némelyike produkál valami jót, akkor azt megdicsérjük, megtapsoljuk, amikor viszont egy játékvezető hiba nélkül lehoz egy meccset, akkor az természetes. A játékosok közül a kapusnak van a legnehezebb dolga, mert akárhány bravúrt csinál, ha egy hibája miatt elmegy a meccs, akkor igencsak megkapja a magáét az ezerfejűtől. A játékvezetőnek viszont még nála is sokkal nehezebb, mert mindig ő az ügyeletes hülye. Megjegyzem, profizmus ide-oda, még mindig sokkal kevesebbet keresnek, mint egy játékos, vagy egy edző.
Én inkább nem bántanám őket… (Már csak azért sem, mert akiket személyesen ismerek közülük, azok kivétel nélkül mindannyian rendes emberek…)
Én elhiszem, hogy rendes emberek, ez nagyon jó dolog, de ennek nincsen köze a teljesítményükhöz. A játékosokkal vagy edzőkkel való összehasonlítás nálam azért sántít, mert ha egy játékos vagy edző rosszul végzi a dolgát, akkor kihagyják a csapatból, leváltják, stb. Ott van felette a kontroll. A játékvezetőknél nem látom ezt az ellenőrzést, de simán elképzelhető, hogy nincs igazam.
Nem látod, de tényleg van. Ellenőrt is szoktak küldeni a meccsekre. Eltiltások is vannak. Az más kérdés, hogy nem teszik közhírré. (Én sem tenném. Elég stressznek vannak kitéve, persze lehet erre mondani, hogy ők választották.)
Az, hogy rendes emberek, „csupán” annyiban számít, hogy nem kéne a hibáikat azonnal szándékosnak, azaz csalásnak minősíteni. Különösen nem azoknak, akik még életükben nem próbáltak – akár csak edzésen – mérkőzést vezetni. Hozzáteszem,mindenki önmagából indul ki. Aki rögtön csalót kiált, az is!!! A játékosok, edzők, a két szurkolótábor rendszerint teljesen ellentétesen ítél meg egy-egy szituációt, hovatartozástól függően. Szerintem el kellene fogadni a bíráskodást, s automatikusan bizalmat kellene szavazni a játékvezetőknek. Ők a semlegesek egy-egy meccsen, nem mi, akik bármilyen okból is, de kötődünk valamelyik csapathoz.
Egy szóval sem mondtam, hogy csalnak.
Valóban nem te mondtad, hanem a nézőtér hangos része. Buzdítás helyett.
max olyan kontroll van felettük, hogy pár hétig nbii-ben fújnak. ez elég vékony. viszont az mlsz-nek sem védenie kéne őket, hanem el kéne gondolkodni azon, hogy vajon miért nincs vb keretben most senki… szintén nem ártana, ha végre valaki végre helyre tenné a negyedik bírókat, hogy mi a feladatuk. most akármilyen meccset nézek, abban merül ki, hogy első hangos szóra, vagy egyáltalán gesztisra, már ott vannak az edzők arcában, ezzel gyakorlatilag tovább hergelve őket. ezt nyugaton egyik sem engedi meg magának.